Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
sem a had v. egyéb más okán nem halaszthatja tovább, s ha ezt megteszi, akkor őt és Miklóst a mondott büntetés sújtsa kötelezettség-vállalásuknak megfelelően; az utolsó részlet kifizetése után minden, a felek között kiadott peres, tilalmazó és egyéb oklevél érvénytelenné válik. Okt. 6-án a nádor előtt Dobos-i Gábor fia: Lukács Pál comes országbíró ügyvédvalló levelével János és István nevében többször is kérte Vossan-i Miklós fia: Páltól, hogy a nádor mondott oklevelében foglalt vállalása szerint az 50 márka garast fizesse ki Jánosnak és Istvánnak, mire Pál mindig azt válaszolta, hogy ő készpénzben nem tud fizetni, hanem a 200 márkát a nádor által kijelölendő időpontban birtokokban adja majd meg nekik. Végül a nádor engedélyéből és számos nemes közbenjárása után Lukács képviselő az országbíró mondott ügyvédvalló levelével János és István nevében, ill. Pál a maga és uterinus frater-e: Miklós nevében a királyi kápolnaispán ügyvédvalló levelével a nádor elé visszatértek, s elmondták, hogy a 200 márka garas ügyében úgy egyeztek meg, miszerint Lukács mind a mostani, mind a többi időpontra esedékes 50 márka garas kifizetését büntetés nélkül az utolsó időpontra, márc. 29-re halasztotta el, viszonzásul Pál a maga és Miklós nevében a Vossan birtokon levő részeiket (nem érintve Pál néhai bán fia: Vid fiai részeit) a 200 budai márka garas fejében zálogba adta márc. 29-ig Jánosnak és Istvánnak. Azon a napon Pál és Miklós e birtokrészeiket ki kell majd váltsák tőlük ezen összegért, s ha ezt akkor nem teszik meg, a mondott összeg fejében Vossan-i birtokrészeiket örökítsék át Jánosnak, Istvánnak és örököseiknek, akiket tartoznak szavatolni és e birtokrészek tulajdonában megőrizni. Ha márc. 29-én a 200 márkát garasokban ki tudják fizetni a birtokrészeik kiváltására Jánosnak és Istvánnak, akkor ők e birtokrészeket vissza kell adják Miklós fiainak: Pálnak és Miklósnak. Ha azonban akkor Miklós fiai a 200 márkát nem fizetik meg garasokban, v. birtokrészeiket nem örökítik át Jánosnak és Istvánnak (avagy utóbb azokban őket nem őrzik meg és nem szavatolják), v. a 200 márka kifizetését onnan királyi v. királynéi oklevéllel a had v. más okán elhalasztatják, hatalombajban való elbukásban marasztaltassanak el János és István ellenében. D. in Vysegrad, 12. die termini prenotati, a. d. 1345. Á.: Kont Miklós nádor, 1365. ápr. 19. AL. Kolozsvár. Kemény J.-gyüjt. (Df. 253 453.) R.: Szabó K., Érd. Műz. oki. 20; Szabó K., TT. 1889. 539. 731. [1345.] okt. 17. Avignon [VI. Kelemen pápa] [L] Lajos királynak (V). Tudomására jutott, hogy a Mo.-n (V), Erdélyben, Havasalföldön (partes U[l]tralpine) és a Szerémségben (partes Sirmie) élő oláhok (Olachi Romani) közül néhányan már felvették a katolikus hitet, és újabbak is el akarnak távolodni a szakadár tévelygésektől. A pápa az 403
