Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
441. [1345.] júl. 15. Avignon IVI. Kelemen pápa] Demeter váradi választott püspöknek (electus): amikor még a néhai András volt a váradi egyház püspöke, a pápa megtartotta kizárólagosan magának a váradi egyház provisio-ja feletti rendelkezés jogát, érvénytelennek nyilvánítva, ha bárki bármilyen hatáskörrel ezzel szemben cselekedne. Ennek megfelelően, miután értesült az András halála miatti üresedésről, gondoskodni óhajtva a váradi egyházról, hogy a hosszú üresedés annak kárára ne legyen, és a váradi egyház élén olyan személy álljon, aki tudja azt jogaiban megtartani és gyarapítani, Demetert, az óbudai Szt. Péter-egyház (veszprémi egyházmegye) prépostját a váradi egyház püspökévé nevezi ki, rábízva annak irányítását és gondozását mind világi, mind lelki ügyekben. D. Avinione, Id. Jul., [pápasága] 4. évében. [ 1345.] Hasonlóan a váradi káptalannak, Várad város és a váradi egyházmegye klérusának és népének, a váradi egyház vasallus-ainak, a kalocsai érseknek és [I.] Lajos királynak (U). K.: Theiner 1. 683. (ASV. Reg. dementis VI. Anno IV. Vol. 2. föl. 42. alapján.) Román ford.: Doc. Trans. IV. 246-247. 442. 1345. júl. 16. Kalkochfeu, királyi tábor [I.] Lajos király (H) kinyilvánítja, hogy Mehes-i Péter fia: János korábban elpanaszolta neki, miszerint a Torna megyei, a Noghwarad hegy alatt fekvő Thapolchafeu nevű 2 ekényi örökjogú földrészét a Gergew falvi népek jogtalanul elfoglalva tartják. Az uralkodó eddig nem tudta, hogy e földrész Jánoshoz valóban örökjogon tartozik-e, de mivel most a jelen királyi seregben levő Torna megyei és más nemesektől megtudta, hogy e földrész Jánoshoz tartozik örökjogon, és Gergew királyi falu népei azt jogtalanul elfoglalták, Lajos tanácsot tartva a vele levő bárókkal, tekintve, hogy kormányzása feladatából adódóan az országlakosok bármelyikét a saját jogaiban meg kell őrizze, megfontolva továbbá Jánosnak a király és az ország hadjárataiban teljesített hű szolgálatait, e földrészt a joga és haszonvételei teljességével jelen oklevelével elveszi a Gergew falvi népektől, és régi határai alatt Jánosnak, általa Móric fia: Miklósnak (a frater patruelis-ének) és örököseiknek visszaadja, más jogának sérelme nélkül. Ha jelen oklevelet visszaviszik neki, privilegiális formában adja majd ki. D. in descensu nostro in Kalkochfeu, sab. p. Div. ap., a. d. 1345. E. : Dl. 56 863. (Hanvay cs. lt. 51.) Hátlapján a királyi nagypecsét körvonalában, valamint az előlap alján: reláció Andree filii Lochk ex parte regis presentibus woyda et baronibus. K.: AO. IV. 517-518. R.: Abaffy-Dancs-Hanvay 101. 276
