Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)

Documenta

E.: Dl. 37 472. (Olgyay cs. It.) Hátlapján kerek pecsét töredékei. K.: AO. IV. 465^466. (nov. 5-i dátummal) R.: Ortvay, Pozsony III. 238. és 314. (nov. 5-i dátummal) 757. [1344.] nov. 15. A Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanja jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy levelének megfelelően (1. 670. szám) Pouka fia: Maré királyi emberrel kiküldték tanúságul prebendarius notarius-ukat: Pál mestert, akik nov. 12-én (in crastino Martini) visszatérve elmondták, hogy nov. 5-én (f. VI. an. Martini) a Scepes megyei Rókus és Nyrer birtokokat a szomszédok összehívásával régi határai mentén bejárták (a Miklós, ffater-ei és Lomnicz-i néhai Rikalff comes fráter-e: János mester közötti osztályról kiadott privilégiumnak megfelelően), és másokéitól elkülönítve Miklósnak, fráter­ei fiainak és leszármazottaiknak hagyták, nem lévén ellentmondó. A Rókus és Nirer birtokokat Landok birtoktól és a Bela-i németektől (Theutonici) elkülönítő határok: Quel nevű nagy völgy; hegy; Béla folyó; Nirer nevű patak v. híd; Kerekhegynek nevezett hegy (mons rotunda sic vocata); Vyffalw, németül (Theutonice) Dorffsayff patak v. folyó; mocsaras források vagy patakok; földdel körülvett platánfa; Ydeswys, más néven Libsayff nevű folyó v. patak; Poprad folyó felé út, ami Rókus birtokról Landok birtokra megy és a mondott Libssayff folyóhoz ér; erdős mocsár, ahonnan a mondott folyót Sworczbach-nak kezdik nevezni; Crumpsayff, más néven Scharpataka nevű völgy v. patak, ami elkülöníti Rókus és Nirer birtokokat, és itt befejeződik Rókus határa a Bela-i németekkel és elkezdődik a Nirer és Béla közötti határ, ami addig tart, ahol e folyó a Poprad folyóba ömlik. D. 5. die Martini, a. d. prenotato. [1344.] A.: I. Lajos király, 1353. márc. 1. > Uő. 1365. febr. 15. SA. Stara Lubovna. Késmárk város lt. Késmárk város tanácsa. Oklevelek 8. (Df. 281 698.) 758. 1344. nov. 16. (Tá. 1.: István prépost és a) Saag-i (Tá. 2.: Saagh)-i konvent 1344. nov. 16-án (f. III. p. Martini, a. d. 1344.) kiadott nyílt oklevele: megjelent előttük egyrészről Palasth-i Lypto (Tá. 2.: Lyptou) fia: István comes, másrészről Mihály fia: Miklós (István sponsus-a), és István megvallotta, hogy Miklós és frater-e: János Felpalasth (Tá. 2.: Felseupalasth) nevű birtokrészének (amit ő: István vásárolt a királytól) felét: 2 curia-t (kivéve a malmot) minden tartozékkal (szántóföldekkel, erdőkkel, berkekkel, 428

Next

/
Oldalképek
Tartalom