Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)

Documenta

seu homicidio) marasztalták el, meghagyva, hogy András birtokrésze az asszonynak és Andrástól született fiainak kerüljön iktatásra, Ányosra, fiaira és leszármazottaira pedig örök hallgatást róttak ki ez ügyben, és Ányosnak az asszony és fiai ellenében kiadatott okleveleit érvénytelenítették, s ha ezeket Ányos bemutatná bármely bíró előtt a nő és fiai ellenében, patvarkodónak kell tartani. Ezután az asszony bemutatta László alnádomak János Suprun-i vicecomes és a szolgabírók [1333.] jún. 28-án (in anno predicto, f. II. p. Johannis Bapt.) kiadott nyílt oklevelét, mely szerint iktatták Tamás fia: András Wys-en levő birtokrészét András feleségének: Margitnak és a fiainak. Bemutatta még Pál comes országbíró 1335. máj. 19-én kelt nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt. XIX. 280. szám), mely szerint színe előtt máj. 8-án (quind. Georgii) Wys-i Sele fia: Ányos előadta Tot (diet.) János Suprun-i vicecomes, annak officialis-a: Lőrinc és Wnd-i János Suprun megyei szolgabíró ellenében, hogy azok tavalyi év szept. 1-jén (in fe. Egidii, cuius tunc prox, advenisset revolucio annualis) a Wys-en levő házára törtek hatalmaskodva, javaiból kifosztották, ottani birtokrészét elvették, és jogtalanul egy bizonyos asszonynak — aki Wys-i Tamás fia: Andrásnak, Ányos patruelis frater-ének nem törvényes felesége, hanem ágyasa - és annak Andrástól az ágyasságban született fiainak: Tamásnak és Mihálynak adták és iktatták; mielőtt a vicecomes és társai képviselője válaszolt volna erre, az asszony: Margit a maga és fiai személyében Pál comes-nek, a vele ítélkező báróknak és az ország nemeseinek keservesen elpanaszolta, hogy Ányos őt nem András törvényes feleségének, hanem az ágyasának nevezte, az András fiaitól született fiait pedig hattyúknak, pedig András őt házassági szerződéssel (matrimoniali federe), az anyaszentegyház rendelkezéseinek megfelelően vette feleségül, a fiai nem fattyúk, hanem valós apai örökségbe származódként (in verum patrimonium dicti patris eorum succedentes) törvényesen születettek (de legidimo thoro derivati), és bemutada Lorand mester és a szolgabírók mondod oklevelét; mindezek alapján Ányost Pál comes az asszony és kisfiái (puer) élődíjának megváltásában, valamint patvarkodásban marasztalta el. Mindezeket megtekintve, mivel Ányos azt állítoda az alnádomak, hogy az asszonyt és fiait András Wys-i birtokrészéből nem dobta ki, de ezt okiradal nem tudta igazolni, és nem a patvarkodásról, hanem csak a birtokrészről kért igazságszolgáltatást, ezért az alnádor az esküdt ülnökök, a Suprun megyei szolgabírók és e megye nemeseinek universitas-a tanácsával elrendelte, hogy András Wys-i birtokrészét Bugard-i (Fejér megye) Ompud fia: István nádori ember András fiainak: Tamásnak és Mihálynak, és ezáltal András özvegyének iktassa; ez ellentmondó nélkül meg is történt, más jogának sérelme nélkül, ahogy erről a nádori ember visszatérve beszámolt. S bár az iktatásnak az ország szokása szerint valamely káptalan v. konvent tanúsága jelenlétében kelled volna történnie, az alnádor az asszony és fiai szegénysége (inopia) miad az iktatást így rendelte el. D. 4. die congregacionis in loco memorato, a. d. 1344.

402