Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)
Documenta
v. ezüstbányát találnak v. már találtak, az urburát (proventus nostros urburales) neki szolgáltassák be a bányák szokása szerint (iuxta consuetudinem montanarum), ők pedig azzal a szabadsággal éljenek, mint az ország többi nemese, akiknek birtokain bányák vannak, bányavárosokat (civitates montanite) bírhatnak, a királyi urbura harmadát megkapják földjeiken az ország szokása szerint bányajogon (iure montano), a király jogainak sérelme nélkül mindezekben. D. in partibus Transsilvanis, in nostro descensu prope locum Beretholm vocatum, sab. p. Margarete, a. d. 1344. E.: Dl. 74 804. (Máriássy cs. márkusfalvi It. 11.) Hátlapján kerek pecsét nyomában: archiepiscopi palatini et Stephani woyuode. Előlapja bal oldalán ugyanez. K.: F. IX/1. 195-196; Schmauk 98; Doc. Trans. IV. 628-629. R.: ZW. II. 21; Iványi B., Közi. Szepes vm. 1917. 27; Máriássy 27; Erdélyi Okm. III. 211. szám. Román ford.: Doc. Trans. IV. 203—204. 509.1344. júl. 17. Visegrád Miklós nádor (H), a kunok bírája tudatja, hogy korábbi döntéshozó oklevelének megfelelően színe előtt Vgal-i Iwanka comes fia: Pál mester júl. 1-től (oct. Nat. Johannis Bapt.) 16 napig várt Nuz nemes asszony, Pezye-i Deseu özvegye ellenében a Symig megyei Zaka birtok ügyében, ám a nő nem jelent meg, nem is küldött senkit, okleveleit sem mutatta be, így a nádor Nuz-t bírságban marasztalja el, ha magát nem tudja ésszerűen kimenteni. D. in Vyssegrad, 17. die termini prenotati, a. d. 1344. E.: Dl. 3707. (NRA. 1018. 13.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, valamint kerek zárópecsét töredékei. 510. 1344. júl. 17. Visegrád Pál comes, [I.] Lajos király (H) országbírója előtt Pál mester, a Scepus-i Szt. Márton-egyház kanonoka János mester prépost nevében tiltakozott, hogy (miként a prépost megtudta) Churke (diet.) István fiai: Miklós és Tamás a Szt. Márton-egyház Abawywar megyei Felyda és Zebes nevű birtokait idegen kezekre akarják adni, ezen egyház jogának sérelmére, ezért István fiait a birtokok eladásától, zálogba adásától és elidegenítésétől, másokat pedig ezek megvásárlásától, zálogba vételétől, elfoglalásától és az ezekbe való bemeneteltől tilalmazta, mondván, ezek ügyében per van függőben 292
