Anjou-kori Oklevéltár. XXVIII. 1344. (Budapest-Szeged, 2010)
Documenta
Reg.: ASV. Reg. Vat. Vol. 138. föl. 44v. ep. 134. (Df. 291 814.) R.: Déprez-Mollat, VI. Kelemen A. 951. szám. 491.1344. júl. 8. Visegrád Pál comes, [I.] Lajos király (H) országbírója előtt Magyarrokolyan-i János fia Imre - Rayk-i János fia: István, valamint annak famulus-ai: Kal-i János fia: Miklós és Kal-i Mihály fia: Lőrinc nevében a Kapumuk-i konvent ügyvédvalló levelével - Pok-i Deseu comes (az országbíró albírója) oklevelének megfelelően júl. 1-jén (oct. Nat. Johannis Bapt.) előadta Balase Zala megyei szolgabíró, Aracha-i György fia: Benedek és Márton fia János fia: Márton (akire a per apja: János halálával szállt) ellenében, hogy amikor jelen év febr. 26-án (f. V. p. Invocavit) János fia: István (akkor Zala megye vicecomes-e) a bírói székén Kapumuk faluban Miklóssal, Lőrinccel és fogott bírókkal a Zala megyei nemesek pereit kezdte tárgyalni, Balase, Benedek és János Istvánra és ezen famulus- aira rontottak előre megfontoltan, és megölték volna őket, ha el nem menekülnek. Erre Benedek és Márton a maguk és Balase nevében a Kapumuk-i konvent ügyvédvalló levelével magukat a vádban ártatlannak mondták. Mivel István és famulus-ai vádját azok képviselője sem tudomány vevő oklevelekkel, sem tanúállítással (humanum testimonium) nem tudta bizonyítani, ezért Pál comes a bárókkal és az ország vele ítélkező nemeseivel elrendelte (s ezt mindkét fél elfogadta), hogy Balase, Benedek és Márton tizenketted-magukkal (nemesekkel), vagyis mindegyikük negyedmagával aug. 27-én (oct. regis Stephani) a zalai konvent előtt tegyenek esküt az ország szokása szerint arról, hogy ők és Márton apja: János a vádban ártatlanok, majd a felek a zalai konvent jelentését szept. 15-én (oct. Nat. virg. glor.) vigyék vissza az országbírónak. D. in Wyssegrad, 8. die termini prenotati, a. d. 1344. E. : Dl. 67 715. (Tallián cs. lt. 40.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, valamint doborpajzs alakú zárópecsét töredékei. 492. 1344. júl. 8. A Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanja előtt Jemnyk-i Olasz (Gallicus) Miklós a maga és felesége nevében megvallotta, hogy Hank (Aranyas-i István gener-e) a káptalan oklevelének megfelelően jelen év márc. 12-én (f. VI. p. medii Quadr.) és jún. 24-én (in fe. Johannis Bapt.) tartozott kifizetni neki és a feleségének az oklevélben foglalt feltételek alatt 2 márkát és 1 ferto dénárgarast. Mivel ezt teljesítette, ezért 283
