Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

Pathun nevű, régtől fogva elhagyatott és lakatlan, Tholna m.-i birtokát, ami Kyspel, Zabathon, Barbulch és Vduuan birtokok között fekszik, minden haszonvétellel és tartozékkal jelen oklevél kiadása napjától 20 évre Theteus mr.-nek adta benépesítésre és annak haszonvételei beszedésére, úgy, hogy a birtok tulajdonjoga az övé és egyházáé marad, Thutews mr. pedig az apátnak v. utódainak és a monostornak minden évben 4 ít.-ot fizessen okt. 6-án (oct. fe. B. Mychaelis arch.) a Zuczard-i konvent előtt a birtok haszonvételei beszedése fejében. A 20 év letelte után Thuteus e benépesített birtokot tartozik visszaadni a Feuldwar-i apátnak, az ott lakó jobbágyok zaklatása nélkül. Erről Vid királyi kápolnaispánsága függőpecsétjével ellátott oklevelet ad ki. D. in Wyssegrad, in fe. B. Nicolai conf., a. d. 1343. E.: Dl. 87 158. (Esterházy cs. hercegi lt. Repositorium 32. B. 75.) Hátlapján más középkori kéztől: Privilégium super possessione Pathwn, valamint újkori kéztől tárgy megjelölés. Hártyacsíkon kerek, kopott függőpecsét töredéke. 815. 1343. dec. 6. A váradi kápt. 1343. dec. 6-án (a. d. 1343., in fe. B. Nicolai conf.) kelt oklevele: előttük Nadan-i Borsa fia: István és fia: Miklós Apa fiát: Jánost és ue. Apa fia Vgwd fiait: Lászlót és Miklóst tilalmazták birtokjogaik elidegenítésétől, eladásától és elzálogosításától, azon cím alatt, hogy ők velük egy osztályos ágon (condivisionalis linea) vannak, s ezen birtokjogok őket éppúgy megilletik, mint Apa fiait és azok fiait. Tá.: Garai László nádor, 1448. jan. 13. Dl. 37 180. (Kol.mon. Cista comitatuum. Bihar.) 816. 1343. dec. 6. A. d. 1343., die 6. Dec. A velencei államtanács határozata: Neliptius knini (Tiniensis) c. követei útján kérte, hogy mivel ő és fia a békét megőrzik, ezért nepos-a: Constantin várát ne kelljen lerombolnia, hanem az maradjon Neliptius kezén, avagy ha mégis le kell, akkor történjen ugyanez az újonnan épített Sibenic-i várral is. A tanács úgy dönt, hogy Constantin c. várát rombolják le a békében kitűzött időpontig, a Sibenic-i várat azonban ne, mivel az nem okozott kárt sem Neliptius-nak, sem másoknak. Neliptius emellett kérte, hogy őt és fiát fogadják a velencei polgárok közé. K.: Wenzel, Dipl. eml. II. 36-37; Ljubic. II. 207-208. (A „Misti" velencei államkönyv alapján XXI. 79.)