Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

Az egri kápt. kinyilvánítja, hogy a Gumur-i c. és a 4 szb. oklevelének megfelelően a felperes Hangun-i néhai Péter fia Máté (Mathyus) fia: László és az alperes Hangun-i Péter fia: Miklós között nov. 3-án (3. die fe. OO. SS.) a felek által közösen odavezetett 4 fogott nemes bíró által Máté Hangún és Felfalu birtokokon levő része ügyében (amik most Miklós kezén vannak) a kápt. előtt döntésnek kellett létrejönni, úgy, hogy ha a felek valamelyike a kápt. és a fogott bírók döntését nem fogadják el, a per kezdete előtt 10 M.-t fizessen a másik félnek. A mondott napon a felek megjelentek fogott bíróikkal a kápt. előtt, s ott László Miklós ellenében előadta, hogy Miklós ezen Máté és az ő örökjogú birtokrészeit a Gumur m.-i Hangún és Felfalu birtokokon 22 éve elfoglalva tartja, hasznait és gyümölcseit beszedve, az ő jogának nem kis sérelmére, s ezen foglalás okát akarja megtudni. Erre Miklós ezt felelte, hogy mivel egykor az ő vérrokonát: e Mátét bizonyos kihágásaiért és gonosztetteiért Fülöp néhai nádor, királynéi tárnokmr. és Gumur-i c. (principális c.) előtt Ormos (dict.) Lőrinc ellenében fő- és birtokvesztésre ítélték, így a Hangún és Felfalu birtokokon levő részek kétharmada Fülöp nádor, mint a felek rendes bírája kezeihez, egyharmaduk a sértett fél kezeihez csatoltattak, s a nádor ezeket az ország szokása szerint bejáratta, felbecsültette, és a kétharmadukat akkori Filek-i várnagyának: néhai Fony-i Balázsnak adta hű szolgálataiért, az egyharmadot pedig Lőrincnek átengedte. Mivel akkor a felperes László még gyermek (puer) volt, ezeket nem tudta visszaváltani, ezért az alperes apja: Péter, az alperes és fr.-ei: Pál és János e harmadrészeket az egri kápt. oklevelével Lőrinctől 12 M. készpénzért kiváltották (Fülöp nádor ítéletlevelének megfelelően a kápt. előtt), a kétharmadukat pedig Fony-i Balázs mr. Filek-i várnagy, akkor az ő uruk, Miklósnak és fr.-einek adta részben pénzért, részben Miklós hű szolgálataiért, ura és feljebbvalója: Fülöp nádor egyetértésével. Mivel László azóta nem tett említést sem a saját, sem apja részeiről, ezért ő oklevelekkel magánál tartotta és birtokolta e részeket, s ennek megerősítésére bemutatta Fülöp nádor 3 és az egri kápt. 1, mind 1322-ben kiadott oklevelét. A kápt. tagjai ezeket felnyitották, elolvasták, a fogott bíróknak köznyelven (in lingua laica) elmagyarázták, akik ezek tartalma és a felek elmondása alapján úgy döntöttek, hogy mivel László senki ellenében nem volt elítélve, ezért részeit e 2 birtokon v. máshol senki nem foglalhatja el, azok után senki pénzkifizetést nem követelhet, apja gonosztettei miatt e részeket nem foglalhatják el, de apja részeit másképp nem kaphatja vissza, csak ha becsértéken (in condigno valore vei bona estimacione) visszaszerzi Miklóstól. Mivel mindez nemes becslők és a kápt. tanúsága nélkül nem lehetséges, a kápt. a fogott bírókkal meghagyta, hogy a felek [1344.] márc. 17-én (oct. medii Quadr.) a 4 fogott bírót és a kápt. tanúságát e birtokrészekre vezessék ki, megtekintve azok mennyiségét és minőségét a 4 becslő más fogott bírókkal és szomszédokkal ezeket járja be, mérje meg v. szemmel megtekintve az ország szokása szerint becsülje fel, senki ellentmondását