Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

Pál c., [I.] Lajos király (H) országbírója kinyilvánítja, hogy Pongrác mr., a királyi aula lovagja, Demeter, István királyi tárnokmr. prothonotarius-a és Morus fr.-e: }ános (a király, a tárnokmr. és Pál c. emberei, akiket a királyi curia-ból küldtek ki) júl. 30-án (f. IV. prox. p. fe. B. Jacobi ap.) Vonuntothelek, Mokafelde és Lukafelde birtokrészeket (amikről Csanád esztergomi érsek, örökös esztergomi c. azt állította Lajos királynak [IV.] Béla király (H) privilégiumával (l. Reg. Arp. 1048. szám), hogy Wodkerth birtokhoz tartoznak és annak régi határain belül fekszenek) a budai kápt. tanúsága alatt (miután e privilégiumot ott eredetijében az érsek v. képviselője bemutatta, az abban foglalt határok mentén) tartoztak bejárni, s ha e határjeleket meg tudják találni, új határjeleket emelni a régiek mellé és Wodkerth birtokhoz csatolva iktatni az esztergomi egyháznak és érsekének, örök birtoklásra, ha nincs ellentmondó; az esetleges ellentmondókat megidézni aug. 8-ra (ad quind. fe. B. Jacobi ap.) az érsek ellenében a király jelenléte elé, a bárki által tilalmazott birtokrészt jelekkel megjelölni, és királyi mértékkel megmérve v. szemmel megtekintve fogott bírókkal felbecsülni az ország szokása szerint, majd a kápt. jelentését ugyanakkorra visszavinni a királynak. Akkor Pongrác mr., Demeter mr. és János mr. bemutatták Pál c.-nek a kápt. jelentését, mely szerint júl. 30-án Pongrác mr., Demeter mr. és Morus fr.-e: János mr. mint királyi, [királyi tárnokmr.-i ember és az országbíró embere László mr.-rel a kápt. tanúságával] Vonunthoteluk, Mokafeulde és Lukafeulde birtokrészekre [kimentek a szomszédok, s különösen a Scenthleurench falvi népek összehívásával], s miután János mr., az esztergomi érsek notarius-a és képviselője eredetiben bemutatta [Béla király privilégiumát, az abban foglalt határok mentén e birtokrészeket bejárták és más jogának sérelme nélkül iktatták az érseknek, érsékségének és az esztergomi egyháznak] örök birtoklásra, nem lévén ellentmondó; mivel [Wodkerth birtok régi határai, (amit e privilégium tartalmazott) körülvett egy nagyobb földet erdővel (amit egykor Donkus tizedszedő birtokolt)] Lukafeulde föld mellett és Scenthleurench föld felől, Donkus ezen földjét pedig Pál c. oklevele nem érintette, így ezen oklevél tartalmától eltérni nem akarván sem Donkus földjét] nem tudták az érseknek iktatni, sem [e régi határjeleket felújítani]. Mivel [Donkus földje az erdővel eszerint a Béla király privilégiumában felsorolt határokon] és Wodkerth birtok határain [belül van, s mivel a szentegyházaknak adott birtokjogokat meg kell őrizni kisebbítés nélkül, ezért Pál c. kéri a budai kápt.-t, hogy küldjék ki tanúságukat, aki Pongrác, Demeter és János mr.-ekkel aug. 19-én (f. III.] prox. p. fe. Ass. B.) [virg. Vonunthotheluk, Mokafelde és Lukafelde birtokrészekre, Donkus birtokrészére és az erdőhöz a szomszédok összehívásával menjenek ki], s miután Béla király privilégiumát [ott eredetijében az érsek v. képviselője bemutatta, az abban foglalt határok mentén mindezeket járják be, s ha a privilégiumban foglalt határokon belül] találják ezeket, [és ha senki nem mond ellent, iktassák az esztergomi egyháznak és érsekének, örök birtoklásra; az esetleges ellentmondókat idézzék meg az érsek elle-