Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

András fia: Pál nevében a Tykon-i konvent ügyvédvalló levelével bemutatták a kápt. jelentését Pál c.-nek, mely szerint e vitás földrész (amit 6 M.-ra becsültek az egyház nélkül) 3 szomszéd nemes és 6 közrendű v. nemtelen (communis homo seu ignobilis) szerint Mihályé és Andrásé, de a király képviselője ezen becsléssel és tudományvétellel nem volt megelégedve. Ezért Pál c. újra írt a fehérvári kápt.-nak, hogy küldjék ki tanúságaikat, akik előtt Pál c. korábbi oklevelében megnevezett királyi emberek nov. 8-án (oct. fe. 00. SS. tunc prox. venturis) a szomszédok összehívásával és a felek v. képviselőik jelenlétében menjenek a helyszínre, ott a felek Pál c. mondott, pecsétfőjével ellátott korábbi oklevelét mutassák be, az abban foglalt kérdésekről tartsanak tudományvételt, végezzék el az egyház becslését is, majd a kápt. nov. 18-ra (ad. oct. B. Martini conf.) tegyen jelentést. Akkor Vörös Miklós fia: János királyi képviselő, Farkas fia: Mihály és András fia: Pál bemutatták Pál c.-nek a kápt. válaszát, mely szerint bizonyos akadályok miatt a feladatot nem tudták elvégezni. Emiatt Pál c. harmadjára is írt a kápt.-nak, hogy küldjék ki tanúságaikat, akik előtt a mondott királyi emberek az előbbiekben megfogalmazott módon mindezen feladatokat [1343.] márc. 26-án (oct. diei medii Quadr. scilicet f. IV.) végezzék el, majd a kápt. máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.) tegyen jelentést. Akkor Vörös Miklós fia: János Lajos király nevében annak ügyvédvalló levelével, ill. Farkas fia: Mihály a maga és András fia: Pál nevében bemutatták Pál c.-nek a kápt. válaszát, mely szerint márc. 26-án Sary-i Bors fia: Bereck királyi ember Jakabbal, a kápt. karpapjával és tanúságával Miklós fia: János mr. királyi képviselő részére, ill. Keek-i Pyspukwy (dict.) Péter királyi ember Jánossal, a kápt. chorus-a klerikusával és tanúságával Farkas fia: Mihály és András fia: Pál részére Felhydeghkuth és Olhydegkuth birtokokra mentek, s amikor a János által odavezetett szomszédos nemesektől és közrendűektől nyíltan és titokban megkérdezték, vajon a Felhydegkuth-i Szt. György-egyház fele a vitás földrésszel várnépeké (homines castrenses) s ezáltal a királyi felségé-e, igennel feleltek, majd amikor a Mihály által odavezett szomszédos nemesektől, nemtelenektől, klerikusoktól és világiaktól megkérdezték ugyanezt, azok azt felelték, hogy a teljes egyház a vitás földdel emberemlékezet óta ezen Felhydeghkuth-i nemeseké, azaz Mihályé, Pálé és elődeiké; a tudományvétel után a vitás földet és az egyház felét (mivel leányegyház) 12 M.-ra becsülték. Mivel a a tudományvétel nem hozott egybehangzó eredményt, Pál c. kérdésére a királyi képviselő Mihály és Pál esküjének vetette alá magát, így Pál c. elrendelte, hogy (mivel úgy tűnt számára, Pál nem tud esküt tenni) Mihály 12 személlyel, mezítláb, övüket megoldva és földet a fejük fölé emelve, miként szokás földesküt tenni, júl. 15-én (22. die fe. Nat. B. Johannis Bapt.) a vitás földrészen a Pál c. korábbi oklevelében (amit ott mutassanak be) mondott királyi emberek és a fehérvári kápt. tanúságai előtt (akik kiküldését Pál c. kérte a kápt.-tói) az ország szokásának megfelelően tegyen esküt arról, hogy ezen föld és a mondott egyház fele az ő, Pál és elődeik örökjoga, majd a kápt. júl. 22-re (ad. 8. diem) tegyen jelentést. Akkor Farkas fia: Mihály a maga és András fia: Pál nevében