Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVII. 1343. (Budapest–Szeged, 2007.)

Á.: Váradi kápt., 1352. máj. 8. Ba. Erdélyi kápt. lt. 1. 152. (Beke 5. 637. 652.) (Df. 277 327.) K.: Doc. Trans. IV. 612-613. Má.: Dl. 37 225. (Fisc. 21. 4. 0.) 1714. dec. 16-i. (1303. júl. 9-i dátummal.) R.: Beke A., TT. 1892. 507-508. (júl. 19-i dátummal) Román ford.: Doc. Trans. IV. 146-148. Megj.: A Má. 1343. júl. 29-re javított dátumú regesztáját 1. Anjou-okit. I. 425-426. számok között. 517. 1343. júl. 29. A váradi kápt. előtt megjelent egyrészről Gumbas-i (dict.) Obus fia Miklós fia: András és ennek fia: Domokos, erdélyi nemesek, másrészről András erdélyi püspök, s előbbiek elmondták, hogy mivel nincsenek fiúörököseik, saját és elődeik lelki üdvéért örökjogú, Fehér m.-i birtokaikat - Chombord és Gumbas felét, valamint a teljes Apahida nevű oláh falvat (villa Olachalis) - a Chombord-on levő B. Péter apostol-egyház és a Gumbas-on levő B. Jakab-egyház kegyúri jogával, valamint más haszonvételekkel és tartozékokkal (malmokkal, szántóföldekkel, vizekkel, erdőkkel, halászóhelyekkel, rétekkel, mezőkkel, berkekkel) régi határaik alatt az erdélyi Szt. Mihály arkangyal-egyházra és András püspökre s annak püspöki utódaira hagyták örök birtoklásra, semmiféle tulajdont és jogot maguknak ezekben meg nem tartva, hanem az erdélyi egyházra és annak püspökeire ruházva mint ezek törvényes uraira és birtokosaira. Mivel a felsoroltakat már iktatták az erdélyi egyháznak és András püspöknek, a püspök egyháza Doboka m.-i Herena, Neech és Byolok nevű birtokait Andrásnak és Domokosnak adta birtoklásra, úgy, hogy amíg élnek, e birtokok hasznait, bevételeit és jövedelmeit teljes joggal, s különösen a tizedekkel beszedhetik. A püspök vállalta, hogy mindezekbe őket iktatja és ezekben őket megőrzi. Haláluk után e birtokok az erdélyi egyházhoz visszaháramolnak. Hozzátette András és Domokos, hogy ha feleségeiktől a jövőben fiút v. fiakat nemzenének, az adományozott birtokok visszakerülnek hozzájuk; temetkezési helyüket a B. Mihály arkangyal-egyháznál jelölték ki; vállalták, hogy a feleségeiknek és leányaiknak az ország szokása szerint az atyai javakból járó hitbér, jegyajándék, hozomány és leánynegyed ügyében András püspököt és utódait szavatolják ezen nőkkel szemben. Erről a kápt. [függőpecsétjével megerősített és chirographált] oklevelet bocsát ki. D. in fe. Deposicionis B. regis Ladislai, a. d. 1343., [amikor Bertrand kardinális prépost, László mr. olvasó-, Fülöp mr. éneklő-, Gergely mr. őrkanonok]. E.: Ba. Erdélyi kápt. lt. 1. 122. (Beke 5. 638.) (Df. 277 297.) Hátlapján más középkori (Chumburd és Apahyda névalakkal) és újkori kéztől tárgymegjelölés. Alul hiányos, a pótlások az Á.-ból valók.