Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

részről felsorolt nemeseknek örök birtoklásra. Ennek megfelelően a nádor kérésére a kápt. Pethlend-i Pál fia: Balázs és Pogh-i Omode fia: Fülöp [nádori emberekkel] kiküldte tanúságul Miklós papot, kanonokjukat, aki előtt a nádori emberek aug. 1jén Iwan fia: Pál és fr.-e, Jakab fiai: Péter és János Repche folyó melletti, Egvrzyg nevű birtokukhoz csatolt Keuruselv birtokon levő részét ellentmondás nélkül elkülönítették (hj.: Keurus folyó; ennek közelében egy kőhajításnyira rét; tölgybokor; egy hold hosszúság után nagy út, ami Chalad-ról megy Egvrzyg-re; egy hold hosszúság után a Repche folyó). A határvonal kelet felé Sandur-t és fr.-eit, Ny felé Iwan fia: Pált és Jakab fiait: Pétert, Jánost és Istvánt különíti el. D. in fe. S. Nicolai conf., a. d. 1342. E.: Dl. 40 900. (Múz. Ta. 1895. 7.) Hátlapján újkori kezekői tárgymegjelölések, valamint természetes színű, kerek zárópecsét apró töredéke. Tá.: Garai Miklós nádor, 1432. szept. 9. Dl. 50 502. (Horváth-gyűjt. 51.) K.: Bgl. IV. 357-359. 634. 1342. dec. 6. A vasvári Szt. Mihály arkangyal-egyház kápt.-ja kinyilvánítja, hogy Vyllermus Drugeth nádor oklevelének megfelelően - a Jak nb. nemesek között (egyrészről János fiai: Péter és Balázs, Mihály fia: Iwan, ennek fia: Miklós, Jakab fia: Loránd, Iwan fia: Pál, Jakab fiai: Péter és János, másrészről Gergely fiai: Miklós és Sandur, Péter fia: Pál, János fia: János, Jakab fiai: Pál, Márton és Leukus) között a Vasvár m.-i Kewruselv birtok negyedét és a Repche folyón levő Tristianmolma nevű malmot az előtte fekvő 12 hold szántófölddel aug. l-jén (oct. S. Jacobi ap.) él kell különíteni mások részeitől és iktatni az egyrészről felsorolt nemeseknek és örököseiknek örök birtoklásra, ezért a kápt. küldje ki tanúságát Pethlend-i Pál fia: Balázs v. Pogh-i Olivér fia: Beke v. Zeleste-i Petheu v. Omode fia: Fülöp [nádori emberek valamelyikeivel] - a kápt. kiküldte tanúságul Mihály éneklőkanonokot, de aug. l-jén Kewruselew birtok határaiban nem tudtak megegyezni a felek, utóbb azonban a kápt. előtt János fia: János, Jakab fia: Pál a maga és fr.-ei: Márton és Leukus nevében a Demenk-i konvent ügyvédvalló levelével azon határjelek emelését, amik Bekethoua tó közepén kezdődnek, János fia: Péter, Mihály fia: Iwan és Iwan fia: Pál az ország szokása szerinti és a kápt. tanúsága előtti, okt. 15-én (III. f. prox. p. quind. B. Michaelis arch.) leteendő földesküjére bízták, oly módon, hogy miután Péter, Iwan és Pál megmutatják a határjelek helyét és az esküt leteszik, akkor e határjeleket felemelhetik, akkor is, ha a másik fél ellentmond. Okt. 15-én a kápt. kiküldte tanúságul Miklós papot, kanonokjukat, aki előtt Péter, Iwan és Pál az ország szokásának megfelelően sarujukat levéve és övüket kioldva, fejük fölé földet emelve (ahogy földre esküdni szokás) az esküt letették, a határjelek helyeit ezzel