Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

A Cybin-i szék provincialis-ainak universitas-a és a hozzájuk tartozók tudatják, hogy congregacio-jukon Zegezwar-i János c. bemutatta nekik Tamás erdélyi vajda 1337. dec. 18-án kelt privilegiális oklevelét, amit kérésére ők provinciális pecsétjükkel ellátott oklevelükben megerősítenek. D. in Cybinio, prox. III. f. p. fe. B. Michaelis arch., a. d. 1342. E.: Dl. 29 124. (GYKOL. Cista comitatuum Alba 1.1. 26.) Hátlapján természetes színű, kerek pecsét apró töredéke. K.: Archiv 1843. 60; ZW. II. 1-2. Román ford.: Doc. Trans. IV. 103. 518. 1342. okt. 1. Az esztergomi Szt. István király-egyház ispotályos háza kereszteseinek konventje előtt egyrészről a Hunt m.-i (provincia) Nadasd-i Moch fia: Lukács, másrészről a szintén Hunt m.-i Lywthas-i Miklós fia: István a maga és fr.-e, Lywthas-i Zadur fia: István érdekében a Saag-i konvent ügyvédvalló levelével, továbbá Borfewy-i Tegzus (dict.) István fiai: Tamás [és] Michk (Miklós fia: István és Zadur fia: István rokonai) a maguk és fr.-eik: Beke és Zomor nevében a Saag-i konvent ügyvédvalló levelével megvallották, hogy a Nadasd és Lywtas birtokok közötti határok ügyében közöttük létrejött perben, amelyben a felek párbajt vállaltak, végül fogott nemes bírók elrendezésével úgy egyeztek meg, hogy Miklós fia: István a maga és Zadur fia: István nevében, ill. Tegzes (dict.) István fiai: Tamás és Michk a maguk és mondott fr.-eik nevében Nadasd birtokot - amit ezen Moch és Lukács eddig Lywtas birtoktól határokkal elkülönítve birtokolt - és a vitatott határjeleket Lukácsnak és örököseinek engedik át örök birtoklásra. Hj.: a Saag-i egyház Dolmod nevű földje; Kuachy völgy; szintén Kuachy nevű völgy; Berch; völgy, ahol Lywtas birtok van; Huruzthkuta forrás; rétnél Berch; körtefák; Baath-i nagy út; ue. út Harbaz határjeleihez. E határok kelet felől Nadasd birtokot, Ny felől Lywtas birtokot különítik el. Ha a felek valamelyike ezen elrendezésben nem maradna meg, akkor a Saag-i konvent kötelezvénylevelének megfelelően párbajban való elbukásban marasztalják el. Erről a konvent a felek kérésére függőpecsétjével ellátott és chirographált oklevelet bocsát ki. D. f. III. prox. p. fe. B. Michaelis arch., a. d. 1342. E.: Dl. 3519. (NRA. 955. 20.) Hártyacsíkról függött pecsétje elveszett. Felül chirographált (ABC). Á.: Turóci konvent, 1730. dec. 23. Dl. 3520. (Acta Jesuitica. Neosol. 6. 2.)