Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

tátott földet pedig 20 holdnyira. Mivel az apácák képviselője ezután [I.] Károly néhai király (H) Kálmán király (H) privilégiumát megerősítő oklevelének bemutatásával igazolta, hogy Podrugh birtok királyi adományok címén a veszprémvölgyi Boldogságos Szűz-monostoré, s azt állította, hogy a 2 ekényi vitás birtok a 20 hold földdel az apácák Podrugh nevű birtokához tartozik, míg az alperesek képviselője azt mondta, hogy ez örökjogon az alperesek szintén Podrugh nevű birtokáé, és [I.] Károly király privilégiumában az apácák Podrugh nevű birtokának határai nem szerepelnek, ezért Pál c. háromszor megkérdezte Ágoston képviselőt, hogy mióta tartják az alperesek elfoglalva a birtokot, aki azt felelte, hogy Leurenthe apja: Saul foglalta el azt. Mivel Leurenthe már igen öreg, számos nemes elmondása alapján 100 éves v. annál is több, és az apácák képviselője szerint még Leurenthe apja: Saul foglalta el a birtokot, és állítása szerint az apácáknak sem peres, sem tilalmazó okleveleik nincsenek, melyekkel e régi időbeli foglalás ügyében pereskedtek v. tilalmaztak volna, Pál c. - mivel az ország régtől fogva kipróbált szokása szerint ha az egyházak v. azok rector-ai 42 évig, a nemesek 32 évig vannak egy birtok békés tulajdonában s ott ellentmondás nélkül laknak, azon birtok örökre az övék - a peres birtokot halogatás nélkül az alpereseknek tartozott volna ítélni, de bírói hatalma könyörületességéből elrendelte, hogy az alperesek 2 szomszédos és 2 másik nemessel, mindösszesen heten szept. 15-én (oct. fe. Nat. B. virg.) Koruntal-i Felekus fia: Lőrinc v. Echy-i János fia: László v. Leurenthe-i Akus fia: Márton királyi emberek valamelyike előtt (az alperesek részére), ill. Sary-i Ipolit v. Vrs-i Myske fia: Pál v. Sary-i Bors fia: Bereck királyi emberek valamelyike előtt (az apácák részére), és a fehérvári kápt. tanúságai (akik kiküldését Pál c. jelen oklevelével kéri a kápt.-tói) jelenlétében a vitás birtokon tegyenek az ország szokása szerint földesküt arról, hogy e 2 ekényi birtok a 20 hold földdel az ő örökjoguk. Ha az esküt leteszik, az általuk megmutatott határok alatt a királyi emberek iktassák ezeket nekik örök birtoklásra, megújítva e határjeleket; ha nem teszik le, akkor pedig az apácáknak iktassák, a képviselőjük által megmutatott határok alatt. Az eskü szövegét terjedelmessége miatt a kápt. tanúságai mondják előre az eskütevőknek. A felek a kápt. jelentését okt. 6-ra (oct. fe. B. Michaelis arch.) vigyék Pál c.-nek vissza. D. in Wyssegrad, 10. die termini prenotati, a. d. 1342. E.: Dl. 3509. (Acta Jesuitica. Jaurin. 3. 21.) Hátlapján doborpajzs alakú zárópecsét nyoma. Emi.: Nagymartoni Pál országbíró, 1346. júl. 12. Dl. 3852. (Uo. 3. 19.) K.: AO. IV. 247-251; AO. IV. 614. (Eml.-ben.)