Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

Miklós Huzyumezeu nevű birtokukat pedig örökjogon, ezért Pál c. a fél ekényi vitás földrész helyszínén leteendő esküt az ország szokásának megfelelően Miklóséknak tartozott megítélni, így a vele ülésező bárókkal és az ország nemeseivel elrendeli, hogy Markalph fia: Miklós a maga és Zeuke (dict.) Miklós nevében Rozgun-i László fia: Péterrel (v. ha az meghalna v. megbetegedne, akkor Lezna-i Lőrinccel, s ha vele is ez történne, akkor Pelehta-i Mortunus fia: Jánossal) mint kijelölt eskütárssal Poka fia Pál fia: János v. Zenthus-i Pál fia: Pouka v. Garabus fia: Miklós királyi emberek valamelyike jelenlétében (a felperes Tamás részére), ill. Leztemer-i Miklós fia: János v. Banouch-i Miklós fia: János v. Leztemer-i Miklós fia: Mihály v. Nata fia: László királyi emberek valamelyike jelenlétében és a Jazou-i konvent tanúságai (akik kiküldését Pál c. jelen oklevelével kéri a konventtől) előtt júl. 4-én (4. die oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt.) a helyszínen tegyen le a szokásnak megfelelően földesküt arról, hogy e földrész örökjogon régtől fogva őt és Zeuke (dict.) Miklóst illeti, az ő Huzyumezeu nevű örökbirtokukhoz tartozik. Ha az esküt letette, akkor a két Miklósnak iktassák a részt az általuk megmutatott határok alatt, Huzyumezeu nevű birtokukhoz csatolva, ellenkező esetben pedig László fia: Tamásnak iktassák az általa megmutatott határok alatt, Bazza nevű birtokához csatolva. Miklósnak és társának jelen oklevélből a konvent emberei részletesen mondják előre az eskü szövegét. A konvent jelentését a felek aug. 15-re (ad oct. Nat. B. virg.) vigyék vissza Pál c.-nek. D. in Wyssegrad, 8. die oct. fe. Penth. predict., a. d. 1342. Továbbá, ha az első v. a második eskütárs meghalna v. megbetegedne, s így az eskü letételekor nem tud jelen lenni, ezt valamely kápt. v. konvent v. rendes bíró oklevelével a jelentés visszavitelének napján Miklósék bizonyítsák Pál c. előtt. E.: Dl. 76 671. (Zichy cs. zsélyi lt. 217. E. 21.) Hátlapján azonos és újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint doborpajzs alakú zárópecsét nyoma. K.: Z. 11.21-27. R.: Z. VII/1.92. 280. 1342. (jún. 2. v. utána) Wilhelmus, a pannonhalmi (S. Martini Sacrimontis Pannonié) monostor és Siffrid, a Gron-i Szt. Benedek-monostor apátja, a bencés rend 1342. jún. 2-án (a. d. 1342., quind. fe. Penth.) Wissegrad (veszprémi egyházm.) melletti Szt. András apostolcenobium-ban tartott provinciális kápt.-jának elnökei, továbbá Miklós, a Pechwarad-i (pécsi egyházm.), Tamás, a Zubur-i, János, a Colos-i (esztergomi egyházm.) monostor apátja, a kápt. definitor-ai, valamint Benedek, a Saxard-i (pécsi egyházm.), Dániel, a mondott Szt. András-, Heinric, a Zebegin-i és Mihály, az Almad-i monostor