Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

alatt nekik iktatják. Ha a 80 M. kifizetését Miklós fiai elmulasztják, a Chetunye-n levő birtokok Gerlah fiainak és leszármazottaiknak maradnak. Ha Gerlah fiai a birtokokat nem iktatják és az okleveleket nem adják át, mindegyikük párbajban marasztaltasson el. Az iktatást és az oklevelek átadását sem királyi, sem királynéi v. bárói oklevéllel nem lehet elhalasztani, s ha valaki a felek fiai v. generacio-jai közül mindezt tilalmazná, az is párbajban marasztaltasson el. D. f. VI. prox. p. fe. Penth., a. d. 1342. Á.: a 407. számú oklevélben. R.: Máriássy 25-26; Iványi B., Közi. Szepes vm. 1917. 25-26. 251. 1342. máj. 25. 1342., die 25. Maii. A velencei államtanács engedélyezi Rascia királyának (követe által előadott) kérésére, hogy júl. folyamán a szokott áron fegyvereket vihessen ki Veneciaból saját országába. K.: Wenzel, Dipl. eml. I. 416; Ljubic II. 44. (A „Misti" velencei államkönyv alapján. XX. 55.) 252. 1342. máj. 26. Damásd, a király vadászóhelye [I.] Károly királytól (H) Ders fia: Miklós a birtokai között Baranya m.-ben, a Zapurcha folyó mellett fekvő 1 ekényi kis birtokot kérte adományul hű szolgálataiért, azt állítva, hogy az az örökös nélkül elhunyt Mark fia: Péteré volt, s így a király adományozási jogköréhez tartozik. Mivel a király mindezekkel nem volt tisztában, levelet írt a Symig-i konventnek, hogy tudják meg az igazságot: vajon ezen 1 ekényi birtok az örökös nélkül elhunyt Mark fia: Péteré volt-e, s így a királyi adományozási jogkörhöz tartozik-e, majd tegyenek jelentést. A konvent válasza szerint a királyi ember jelenlétében nyíltan és titokban megtudták, hogy mindez igaz. így az uralkodó e birtokot minden haszonvétellel Miklósnak és örököseinek adja örök birtoklásra, más jogának sérelme nélkül. Jelen oklevelet visszavitele esetén privilegiális formában adja ki. D. in Damas, loco venacionis nostre, in fe. S. Trinit., a. d. 1342. E.: Dl. 3488. (NRA. 608. 29.) Hátlapján vörös színű pecsét töredéke, valamint későbbi középkori és újkori kéztől tárgymegjelölések K.: AO. IV. 225-226.