Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

kápt.-hoz tartozó falvak tizedeit lefoglaltatta. Tamás őrkanonokot, az említett egyház papját elfogatta, László Zonuk-i főesp.-t az erdélyi egyházban megverette, az említett egyház sok egyházi és világi tagját ingó- és ingatlan javaiktól megfosztatta, megcson­kíttatta, és mindezzel 20 ezer ezüst M. kárt okozott. Noha Tamás vajda többszöri intés hatására bizonyos földeket és birtokokat visszaadott a püspöknek és a kápt.-nak, és e miatt [I.] Károly király (U) parancsára feloldozást nyert, de ezután az említett birtoko­kat újra elfoglalta és elpusztította. Sok püspöki falut, pl. Sard, Senthivikles, Tonthfolu, Keresfeu, Pispiky, Barathpy és Spylyx falvakat kifosztotta és elpusztította, a püspök alattvalóit és vazallusait megcsonkítatta, a püspököt és egyházát törvényen kívül helyezte. A vajda parancsára Sinka, a vajda Kechkes-i várnagya István Zovath-i papot, a püspök tizedszedőjét egy másik pappal együtt elfogta, és elvett tőle 200 ezüst M.-t, kíséretét (família) javaiktól megfosztatta. A püspök a vajdát, officialis-ait, Péter alvajdát, Ryma-i Miklóst és Mihályt, lunhus (dict.) Andrást, Gender Tumpus (dict.) Gergelyt, Bouchyda-i Fábiánt, Lukácsot, Peech-i Gergelyt, Péter Kuholm-i várnagyot, Sinka-t, és Pagan (dict.) Istvánt, továbbá a vajda más bűntársait excommunicatio-val sújtotta, bár ők a püspök ítéletét semmibe veszik. A püspök ezért kérte, hogy a pápa neki és egyházának nyújtson megfelelő jogorvoslatot. A pápa megparancsolja a cím­zetteknek, hogy a fentieket vizsgálják ki, és ha azokat igaznak találják, Tamást és bűntársait nyilvánosan excommunicatio-val sújtsák, és tegyék ezt az esztergomi püs­pökség területén is - ahol az említettek egy része állítólag lakik-, mindaddig, míg az említett bűncselekményekért megfelelő elégtételt nem adnak, és el nem nyerik a feloldozást. Ebben ne korlátozza őket az a VIII. Bonifác pápa és más elődei által a tanácsban (concilium generale) kiadott 2, ezzel ellentétes értelmű határozat, amelyek révén a címzettek joghatóságát korlátozták. A pápa felhatalmazza a címzetteket, hogy ha valaki az excommunicatio végrehajtását akadályozza, v. annak hatályát felfüggeszti, azt egyházi fenyítékkel sújtsák. A tanúkat hasonló büntetés kilátásba helyezésével kell vallomástételre bírni. D. Avinione, II. Kai. Nov., [pápasága] 7. év[é]ben. A. Reg.: ASV. Reg. Vat. An. VII. ep. 490., v. 129., föl. 308b-309b. (Df. 291 745.) K.: Theiner I. 644-645. (968. szám) (Reg.-ból); ZW. I. 518-520. (569. szám) (Reg. és Theiner alapján). R.: Zumbur (Knauz N.), ÚMS. 1881. 194.; Vidal II. 389. (9120. szám); Bónis-Balogh 106. (974. szám) (Theiner alapján). Ford.: Doc. Trans. IV. 63-66. (61. szám) (ZW. alapján) (román nyelvű). 761.1341. nov. 1. A veszprémi egyház kápt.-ja hírül adja, hogy a kápt. perbe fogta a zalai apátot és konv.-et a Zala m.-i Kolun ~ Kolon, Magarad, Stolch ~ Ztoulch és Choch falvak tizedeit illetően. Az apát a maga és a konv. nevében a kápt. színe elé járult, és a felek

Next

/
Oldalképek
Tartalom