Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

ítélkezzék, ugyanezt parancsolja az érsek általános vicarius-ának is. D. in Damas, loco venationis nostre, die domin. prox. p. fe. S. Mathei ap. et ev, a. d. 1341. Á.: I. Lajos király, 1351. máj. 8. Dl. 50 137. (Zerdahelyi cs. lt. 48.) (E.-je nyílt oklevél volt.) K.: AO. IV. 134—135. (97. szám) (kihagyásokkal). R.: Bakács, Pest megye 165. (534. szám); Str. III. 396. (574. szám) (latin nyelvű); Bónis-Balogh 106. (971. szám) (E. és K. alapján). 668.1341. szept. 23. A veszprémi kápt. szept. 23-i (die domin. an. fe. B. Mychaelis arch. nunc elapsam) oklevele szerint színe e. Miske fiai: Jakab és Pál, valamint Kewuagoewrs-i Mihály fiai: Domokos és Miklós - Erzsébet királyné külön parancsára és engedélyével - Kewuagowrs-i és Pezey-i földjeik v. birtokaik felosztásában m.-beli fogott bírák közreműködésével úgy egyeznek meg, hogy Mihály fiai: Domokos és Miklós az Ewrs-i Mária Magdolna-egyház kegyúri jogát a rokonság okán megosztják Miske fiaival: Pállal és Jakabbal. Más felől Pál és Jakab a Pezey-ben levő mezőföldeket és az ottani Szt. Kozma és Damián kápolnát osztják meg Mihály fiaival. A kegyúri jog jeleképpen Miske fiai 3 Ewrs-i telküket, 1 harangozót fiaival együtt, továbbá 100 hold földet adnak Ewrs-ön és Pezey-ben a Mária Magdolna-egyháznak. Tá.: a 738. számú oklevélben K.:669.1341. szept. 23. [Nagy-JMaros Druget Vilmos nádor, a kunok bírája hírül adja: korábbi oklevelének (1. 569. szám) megfelelően, amelyet a Wyuar m.-i nemesség részére aug. 13-án (f. II. prox. an. fe. Ass. B. Marié virg.) Vysul-nál tartott generális congregatio-n adott ki, Popy-i Ádám fia Jakab huszonnegyed-magával esküt kellett tennie szept. 15-én (in oct. fe. Nat. B. Marié virg. prox. preteritis) a Jazow-i prépost és konv. e. feleségével, Popy-i Mathinka úrasszonnyal szemben, hogy ő a jelen év máj. 16-án (f. IV. prox. an. fe. Ass. d, a. in presenti) feleségét, Mathinka úrasszonyt nem ütötte meg, sem nem törte el a kezét, és az eskü letétele utáni 8. napon a Jazow-i prépost és konv. oklevélben köteles volt erről jelentést tenni. A határnapon a konv. oklevele (1. 648. szám) megérkezett, ami szerint Jakab társaival törvényesen és érvényesen letette az esküt, ezért Ádám fia Jakabot az úrasszony keresetét illetően feloldozza. D. in Morisio, 2. die reportationis seriei premissorum, a. d. 1341.