Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

oklevelében foglalt határokkal el vannak választva attól, és vállalták, hogy szintén júl. l-jén e határokat megmutatják. Ahol nem találnak határjeleket, ott mindkét fél a Razlawyche birtok felőli régi határokat fogadja el érvényesnek. István és a felek ügyvédei az említett 4 falu felosztásakor nem értettek egyet, a vitatott birtokokat és haszonvételeiket megjelölve, nem királyi mértékkel mérve, hanem a felek által odavezetett fogott bírák közreműködésével szemmértékkel felbecsülve 40 M.-ra értékelték. Az úrasszonyok ügyvédje, György azt állította, hogy Iwanusfolua, Kaytaruasaga [!], Frichwagasa és Luduegfolua birtokok Belcella birtok régi határain belül fekszenek, ezért azokat is fel kell osztani az egri, a szepesi kápt.-ok, a Jazo-i konv., Scepus és Sarus m.-k c.-ei és szb.-i, valamint az egri és a szepesi kápt.-ok nádori emberek elmondása alapján kiadott oklevelei alapján. Erre Gergely, az említett István, Miklós és Magych úrasszony ügyvédje úgy válaszolt, hogy az említett birtokok Belcella birtok határain kívül fekszenek, és bemutatta [V.] István király (H) privilégiumát, amely szerint [IV. Béla] király (H) elsőszülöttje, Erdély hercege (dux Transsilvanus) 1261ben Scepus-i Miklós fia Jan hű szolgálataiért neki adományozta a Bardfa-i kapun túli Belcella földet, amibe őt Tekus Sarus-i c. bevezette. A birtok hj.-a - ahogy azt oklevél szerint Tekus c. megmutatta -: Malchok és Delnice földrészek, Gabalapataka, Grabouch folyó, erdő, Razlov falu. Az adományt [V.] István király 1271-ben megerősítette. Emi.: a 480. számú oklevélben. K.:389. (1341. jún. 10.-aug. 27. között) Pál országbíró oklevele szerint [1341. jún. 10-én] személyesen megjelent színe e. a királyt az ő megbízólevelével képviselő [Vörös (Rufus)] Miklós fia János, valamint Mihály és András, és bemutatták a [székes-]fehérvári kápt. oklevelét (1. 354. szám). Mivel a felek között ellentmondás volt, az országbíró kéri a [székes-]fehérvári kápt.-t, hogy küldje ki tanúságtételre hites emberét, akinek jelenlétében Bereck v. Weyteh fia János v. Myske fia Pál királyi ember a felperes, továbbá Onth fia Bakou v. Chatar-i Lőrinc v. Keek-i Péter, a püspök frater-e, királyi ember az említett Mihály és András alperesek nevében aug. 27-én (in oct. fe. S. regis Stephani) szálljanak ki az említett birtokokra, ott a szomszédokat összehívva a felek v. ügyvédeik jelenlétében tudják meg az igazságot a fentiekről, majd a vitatott földrészt becsüljék fel, és a jelentést a felek 8 nap múlva (ad 8. diem) vigyék neki vissza. Emi.: Nagymartom Pál országbíró, 1343. aug. 2. Dl. 40 908. (Múz. Ta. Véghely D. gyűjteménye.) K.:Megj.: Az oklevél keltezése a hj.-ról szóló jelentés visszavitelének határnapja alapján volt megállapítható.