Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

birtokrész az úrhölgyre és testvérére, Sebestyén tnr.-re és László püspökre szálljon, ameddig Miklós az úrhölgytől és Sebestyén mr.-től vissza nem váltja az említett zálogösszegért, de ha a birtokrészt idővel el akarná adni, akkor azt csak az említett László veheti meg. Mindezeket Miklós a kápt. színe e. önként vállalta. D. sabb. p. fe. Philippi et Jacobi ap., a. d. 1341. E.: Dl. 3376. (NRA. 200. 23.) A hártyán természetes színű, mandorla alakú hátlapi pecsét apró töredéke. K.: AO. IV. 89-90. (68. szám) (kihagyásokkal). R.: Wertner, Nemzetségek II. 89. (K. alapján). 285. 1341. máj. 5. Eger János mr. borsodi főesp., M[iklós] egri püspök lelkiekben általános vicarius-a hírül adja: (1. 249. szám). A határnapon Imre fiai nem jöttek el, és nem is küldtek senkit maguk helyett, pedig az úrhölgy fia, Tamás mr. az úrhölgy nevében és ügyvédjeként a püspök megbízólevelével várt rájuk. D. Agrie, 5. die termini prenotati, a, d, 1341. E.: Dl. 57 311 (Sóvári Soós cs. lt. 113. A.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, a papíron természetes színű, kerek zárópecsét töredéke. K.: AO. IV. 88-89. (67. szám) (kihagyással). R.: Wertner, Nemzetségek I. 19.; uo. I. 133. (mindkettő K. alapján). 286. 1341. máj. 5. Visegrád Pál országbíró értesíti az aradi kápt.-t: Baach-i Péter mr. közlése szerint Achad-i Gál mr., egykori királyi jegyző (nótárius) officialis-a, András, Gál mr. parancsára ápr. 22-én (die domin. prox. an. fe. B. Georgii mart. prox. preteritum) hatalmaskodva rátámadt Péter mr. Herdeuhyg birtokára, Mihály nevű testvérét, szolgáit és 2 Herdeuhyg-i nőt, összesen 9 embert életveszélyes sebekkel megsebzett, súlyosan megsebesített 4, megölt 1 lovat a közöttük levő per függése idején. Az országbíró megparancsolja a kápt.-nak, hogy küldje ki tanúságtételre hites emberét, aki Peturd-i Chortan (dict.) Domokos v. Berle-i Baruch fia Miklós királyi ember társaságában derítse ki az igazságot, majd a királynak tegyen írásos jelentést. D. in Wyssegrad, sabb. prox. p. fe. Inv. S. Crucis, a. d. 1341. A.: a 332. számú oklevélben. K.: Temes 70. (37. szám). R.: Kállay I. 141.(608. szám). Ford.: Doc. Trans. IV. 24. (29. szám) (K. alapján) (román nyelvű).