Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

egykori veszprémi dékánt és kanonokot, valamint Chepy-i Miklóst, Tamás mr. familiaris-át tették meg elöljárójukká. Márton fia Beke, Damián fia János, Chuda fia János, Dénes fia Péter, Domokos fia Gerald, Vid fia Jakab, Simon fiai: Miklós és Péter, Sandur fia Salamon, Tamás fia Mátyás és Domokos fia Miklós Szentbenedek faluban, Baas fia Dénes rokonaival (proximis), Miklóssal és Anda-val Kaal faluban, továbbá Kozma szabó (sartor) és rokonai, András fia András, Balázs fia László, Pál fia János, továbbá János fia István magukról azt állították, hogy oklevéllel nemesítettek, Moyus fiai: Mihály, Domokos, Beches, János és Lőrinc pedig úgy nyilatkoztak, hogy szerzett földeket bírnak, akárcsak Kueskaal faluban Jakab fia Péter. Wrs faluban ugyanezen völgyben 5 udvarnokot (homines vduamicales) találtak, János fia István és Spasd-i Dénes fia János magukat oklevéllel nemesítetteknek mondták, Pouka fia Miklós, Maradyk fia Pál, Vrbanus fia István, Tamás fia János, Gál fia Beke, Kelemen [?] fiai: János és Miklós, Balázs fiai: Péter és István, Pete fia István, Mihály fiai: János és Miklós, Lőrinc fiaival és testvéreivel, Pous fia Pál fiaival, Márton fia Sandur, Lukács fia János, Sebestyén fia Peteu, Andarnok fia Lőrinc és Vitus fia György valódi nemes váijobbágyoknak vallották magukat. József fiai: János és Mihály, Pál, Péter fia Miklós, Balázs fia Péter testvérével, István fia Péter, Wasard fia János, Iwanka fia Balázs, Jakab fia Péter, János fia Balázs, Tivadar fiai: , András és Mihály rokonaikkkal Kueskal-ról egy Jukkái nevű helyre vonultak, és maguknak templomot emeltek, magukat igazi nemeseknek mondták. Az összes említetteket jún. 3-ra (ad oct. fe. Penth. prox. venturas) okleveleikkel együtt a király elé idézték. Olivér mr. officialis-a, Vörös (Rufus) Dénes ura nevében a Teuteskal-on levő 9 mansio miatt tiltakozott, mondván, hogy az oklevél révén urához tartozik, a kápt. jogát sértetlenül hagyva. Továbbá Leurente-i Lőrinc fia István a maga és rokonai nevében, valamint Toty-i Miklós a Szentbenedek-Kaal és Mindenszentek-Kaal falvak között fekvő földjük és szőlejük miatt tiltakoztak. Mindannyiukat az említett jún. 3-ra a király elé idézték okleveleikkel együtt. A fenti tiltakozások miatt iktatást nem tudtak végezni, a végső döntést a királyra bízzák. D. in fe. Inv. S. Crucis, a. d. supradicto. [1341.] A.: Székesfehévári kápt., 1358. okt. 2. Veszprémi érseki lt. Oklevelek. Köveskál 7. (Df. 200 214.) Helyenként elmosódott és nehezen olvasható. K.:R.: Veszp. Reg. 136-137. (339. szám). 277. 1341. máj. 3. A veszprémi egyház kápt.-ja hírül adja: az országbíró parancsa (1. 254. szám) értelmében Dws-i István királyi ember társaságában kiküldte tanúságtételre András karpapot ahhoz az egyezséghez, melynek egyik részről Cornutus Péter, a jeruzsálemi ipotályosok Mo.-i és Sclauonia-i perjele, Donát preceptor és a [székes-]fehérvári