Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

A Gron melletti Szt. Benedek-monostor konventje jelenti [I.] Károly királynak (H), hogy a Fyus-i Péter részére kiadott idézölevelének megfelelően (1. 97. szám) Rendue-i Deseu királyi emberrel kiküldték tanúságul káplánjukat: Salamont, akik febr. 28-án (f. II. prox. p. domin. Esto mihi) Zamchuk fiait: Miklóst, Deseu-t és Jánost Ebeydyz nevű birtokukon megidézték Péter és fia: Tamás ellenében a királyi jelenlét elé márc. 29-re (ad oct. medii Quadr.). D. f. III. prox. p. domin. antedict., a. d. 1340. E.: KEML. Esztergomi kápt. hh. lt. (Df. 208 709.) Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés. K.: Str. III. 355. 100. (1340.] febr. 29. Avignon [XII.] Benedek pápa [I.] Károly királynak (V). Gellért testvér, a ferences rend generális minister-e levélben tett jelentést neki az István boszniai bánnal történt találkozásáról a boszniai eretnekek kiirtása ügyében, akik e földet istentelen romlottságukkal fertőzik. Gellért megkapta a bán nyilatkozatát ezen eretnekek kipusztítására, amennyiben az apostoli szék és a király segítséget nyújtanak ehhez. A pápa ezért levelet intézett a bánhoz (1. köv. szám). A pápa hangsúlyozza, hogy a király dicsőségére és országa biztonságára válik, ha segítségével Boszniából (terra Bosnensis) ezen eretnekeket kipusztítják, ezért buzdítja az uralkodót, hogy mindenféle módon, tanáccsal és segítséggel álljon a bán mellé, hogy az földjéről ki tudja tépni ezen régi eretnek gonoszságot, visszavezethesse Isten tiszteletéhez, s a lerombolt egyházak korábbi állapotukba kerüljenek. Ezzel a király is elnyeri az örök jutalmat, megteremtve országának a béke és biztonság gyarapodását. D. Auinione, II. Kai. Mart., [pápaságának] 6. évében. [1340.] Reg.: Vatikáni Titkos Lt. Reg. Vat. 135. 12a-12b. ep. 31. (Df. 291 783.) Emi.: a 102. számú oklevélben. K.: Theiner I. 632-633; F. VIII. 4. 448^149. (részlet.); Smic. X. 527-528. R.: Acta Bosnae 24. (febr. 28,-i dátummal.) 101. [1340.] febr. 29. Avignon [XII.] Benedek pápa István boszniai bánnak. Értesült Gellért testvérnek, a ferences rend generális minister-ének jelentéséből, aki [I.] Károly király (V) szándékából járult a bán elé, miszerint István késznek mutatkozott arra, hogy a boszniai principatusban Isten tisztelete — amely a számos ottani eretnek miatt, ahogy mondják, teljesen