Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

nak, míg Pál részének fele öt örökségként illeti, s eddig csak szegénysége miatt nem tudta megszerezni a felperesektől, ezért Detricus fiát: Mátyást, valamint Lászlót és Fábiánt az elidegenítéstől, másokat pedig e rész megvásárlásától tilalmazta, miként ezt az egri és váradi kápt.-ok, a váradelöhegyi Szt. István-konvent, valamint a Beregh m.-i c. és a négy szb. (a fenti eladás előtt kibocsátott) tilalmazóleveleivel igazolta. Mivel tehát a váradi kápt. oklevelében László szavatosságot vállalt, ezért Pál c. elrendelte, hogy a felperesek Lászlót törvényes idézéssel 1337. aug. l-jén (in oct. fe. B. Jacobi tunc prox. venturis) állítsák elő ezügyben. Az országbíró számos oklevele szerint László előállítása miatt a per többszöri halasztáson esett át, végül 1339. máj. l-jén (oct. fe. B. Georgii mart., a. d. 1339.) a peres felek előadásai után az országbíró oklevelet intézett az egri kápt.-hoz, kérve, hogy az Athya birtokon történő tudományvételhez adják tanúságukat, majd tegyenek jelentést a királynak [1340.] jan. 15-re (ad quind. residencie exercitus regii). Akkor (quind. residencie exercitus regii ad diem Strennarum proclamate) megjelent színe előtt Salamon fia: János, ill. Elleus a maga és Gergely fia: György nevében a Lelez-i konvent ügyvédvalló levelével, továbbá Jakab fia: Benedek Tyba fia: Péter nevében az országbíró ügyvédvalló levelével, és bemutatták az egri kápt. tudományvevő oklevelét. Mivel ennek tartalma ellenében Salamon fia: János nem tudott mit felelni, így Pál c. az ország báróival és nemeseivel mint bírótársaival (pro tribunali sedentes) az Athya birtokon levő, Elleus-t, Pétert és Györgyöt illető részt, amely egykor Detreh fiáé: Pálé volt, nevezetteknek ítéli örök birtoklásra, más jogának sérelme nélkül, Jánosra örök hallgatást kiróva, egyúttal mint birtokjog elfoglalóját hatalmaskodásban marasztalja el. Erről pecsétjével megerősített oklevelet bocsát ki. D. in Wyssegrad, 12. die quind. residencie exercitus regii predict., a. d. 1340. E.: AL. Barabás-gyüjt. 8. (Df. 247 884.) Függőpecsét fonatai. K.: —. R.: Csánki D., Száz. 1889., pótfüzet. 94. Megj.: Az országbíró egri kápt.-hoz intézett oklevelét, valamint a kápt. válaszát 1. Anjouokit. XXIII. 234. és 426. szám alatt. 55. (1340. jan. 27. - febr. 1. között) Leukus mr.-nek, István fia: Miklós mr. zalai c. albírájának, valamint Chob-i Detricius fia: Desew és Baach-i Cosmas zalai szb.-knak elpanaszolta Beer-i Pousa fia János fia: István mr. nemes iíjú, hogy 1340. jan. 27-én (f. V. prox. an. fe. Purif. virg. glor. prox. preteritum, hoc a.) Maah-i Gotha fia: László Gergely fia: Miklós Therkenth-i nemest (István Dobrounch nevü birtokán lakó serviens-ét) előre megfontoltan meg akarta ölni és életveszélyesen meg is sebesítette, holott per van közöttük függőben. Ezért fentiek kérik a vasvári kápt.-t, hogy Zeputk-i Péter fia: László m.-i emberrel küldjék ki tanúságukat mindezek kivizsgálására, majd a kápt. tegyen jelentést.