Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

capelle), erdőket és más haszonvételeket a szomszédok összehívásával és a felek v. képviselőik jelenlétében, ha a felek nem mondanak ellent, Pál c. említett oklevelét bemu­tatva és annak megfelelően osszák fel, majd a konvent nov. 18-ra (ad oct. S. Martini conf.) tegyen jelentést a nádornak. Mivel Mark Pál c. ítéletét az osztály ügyében nem fogadta el, és az ellenében ezért kiadott bírságlevélről azt állította, hogy ezt nem az országbíró ítéletéből következően adták ki, ezért őt királyi bírságban marasztalja el. Ezt, ill. mindkét fél a 18 M.-t a konvent jelentése visszavitelének napján fizesse ki a nádor előtt. D. Bude, 8. die termini prenotati, a. d. 1340. E.: Dl. 67 600. (Rajki cs. lt. 12.) Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés. Kerek zárópecsét nyoma. K.: Zala I. 370-372. 557. 1340. szept. 23. Kőrös Pál bán fia: István mr. körösi (Cris) c. és Iwan fia: Demeter körösi c. terrestris kinyilvánítják, hogy 1340-ben Márton fia: Lukács Máté fia: Myke c. jobbágyának: Lade­nak a feleségét vére kifolyásáig megsebesítette, kegyetlenül megverte, az asszony tunica­ját, és egy másik jobbágy: Petk három disznaját hatalmaskodva elvette. Fentiek Myke c. panaszára és kérésére kiküldték emberüket, Márton fiát: Istvánt mindezek kivizsgálására, aki szept. 9-én (sabb. prox. p. fe. Nat. virg. glor.) visszatérve elmondta, hogy megtudta, miszerint Lukács mindezeket megcselekedte. Erre Lukács személyesen megjelenve fen­tiek és az ország velük ítélkező nemesei előtt, fő- és jószágvesztést is vállalva azt állította, hogy nem Myke c. jobbágyának feleségét verte meg, hanem a saját ágyasát, Lade tunica­ját és Petk három disznaját pedig nem vette el. Erre Myke hasonló teher alatt vállalta saját panasza valósságát, s kérte fentieket, hogy embereiket küldjék ki az ügy újra történő vizs­gálatára. Fentiek, nehogy úgy tűnjék, hogy siettek az ítélkezésben, kiküldték Simon fiát: Lukácsot, Iwan fiát: Vrbanus-t, Saul fiát: Fábiánt és György fiát: Pált, nemes várjobbá­gyokat, akik visszatérve elmondták, hogy nemesektől és más emberektől megtudták, miszerint Lukács nem a saját ágyasát, hanem Myke c. jobbágyának feleségét verte és sebesítette meg, Lade tunica-ját és Petk három disznaját hatalmaskodva elvette, az előb­bit Demeter c. jelenlétében visszaadta, a disznókat pedig három nap után eresztette el. Ezután fentiek szept. 23-án (sabb. prox. p. fe. B. Mathie [!;: Mathei] ap. et ewang.) János fiával: Jánossal, Jacuo [! 5: Jacou] fiával: Jakabbal, Péter fiával: Miklóssal, notarius-ukkal: Pál mr.-rel és az ország velük ítélkező nemeseivel az elhangzottak értelmében úgy dön­töttek, hogy Lukács veszítse el minden birtokát és jószágát, s ezek két része fentieké, egy része pedig Myke c.-é legyen. Elrendelték, hogy Lukács Polana nevű birtokának har­madát mérjék ki és iktassák Myke c.-nek és örököseinek, a Dubowch körül levő 10 hold földdel együtt. A Polana-i harmadrész határai: régi híd; másik híd; nagy út; Pollanni folyó; Myke c. földje. Erről fentiek fuggőpecsétjükkel megerősített privilegiális oklevelet bocsátanak ki. D. in Crisio, in termino et a. prenotatis.

Next

/
Oldalképek
Tartalom