Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

tehát nem mint nemes jobbágyok v. szabad predialis-ok, hanem mint közrendűek (homines populares) álltak bosszút uruk ellen, s mivel a püspök ezen privilégiumok hatáskörével teljes bírói jog- és fennhatóságot birtokol ezen districtus-ok, birtokok, és az ezekben élő népek felett, így csak az ö és senki más ítélkezési jogköre és bírósága alá tartoznak; e népek tehát pert indítva a püspök mint uruk ellen, hűtlenségbe estek vele szemben. Ezért a bírók Miklós egri püspökkel, Goglandus-szal [!], a titeli (Tytul), Demeterrel, a budai és Antallal, a hajszentlörinci (S. Laurencius de Hay) egyházak prépostjaival, Péter fia: Tamás mr. Choukakw-i várnaggyal, és az ország más, velük ítélkező bárójával és nemesével ezen népeket, felsorolt személyeket bűntetteikért és jogtalan pereskedésükért hamis és lázadó hűtleneknek nyilvánítják, javaikat, ingóságaikat, ingatlanaikat, predium-aikat és birtokrészeiket, amik a zágrábi egyház birtokainak határain belül vannak, s amiket eleddig hamis címen: birtokos predialis-okként birtokoltak, tőlük mostantól örökre elveszik, és őket mindezekkel együtt a püspöknek adják át, miként megérdemlik, hogy őket a püspök és officialis-aik büntessék meg — nem érintve azonban ezen districtus-okban a király, a királyné és a nemesek jogát. Hogy a zágrábi egyházat a jövőben saját népei ne zaklassák, elrendelik továbbá, hogy akik predialis jobbágy néven a zágrábi egyház e birtokain laktak és a püspök és egyháza hívei voltak eddig, ha mostantól kiváltságuknak és condicio-juknak megfelelően továbbra is közrendűként (nomine communium populorum) akarnak lakni ezen egyház predium-ain, földjein és birtokain, a püspök engedélyével ezt megtehetik, megadva minden engedelmességet és szolgálatot a püspök rendelkezései szerint neki és egyházának, miként ezen egyház más közrendűi (communes populi); ellenben, ha eddig hűek voltak ugyan, de efféle joggal nem kívánnak élni, a zágrábi egyház birtokairól vagyonúkban és személyükben békésen távozhatnak oda, ahová akarnak, semmiféle tulajdont és jogot szabad predialitas v. más nemesség címén v. okán e birtokokból maguknak nem igényelhetve. Erről a bírók a püspöknek és zágrábi egyházának fúggőpecsétjeikkel megerősített oklevelet bocsátanak ki. D. in Wyssegrad, 16. die predict. oct. fe. Penth., a. d. 1340. Má.: AN. Liber privilegiorum. fol. 77-79. (Df. 283 555.) XIV. sz.-i. K.: Smic. X. 562-568. Megj.: Az oklevél eredetileg a 499. számú oklevélben volt átírva. Az említett királyi okleveleket 1. Reg. Arp. 184. (Imre, 1199), 323. (II. András, 1217), 1623. (IV. Béla, 1269. dec. 22.) és 2092. (V. István, 1271. jún. 26.) szám alatt. II. Béla király (valójában Felicián esztergomi érsek) 1134. ápr. 26-i oklevelét 1. Smiő. II. 42-43. I. Károly király 1318. márc. 12-én kelt oklevelét 1. Anjou-okit. V. 62. szám alatt. 415. 1340. jún. 28. Eger János mr. borsodi (Borsud) főesp., N. [Miklós] egri püspök lelkiekben általános vicarius-a előtt egyrészről Olthman fia: Chamaz özvegye, Rozgun-i Reynoldius fia