Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

[I.] Károly király (H) kinyilvánítja, hogy amidőn Wos (dict. Wos maior) Miklós Chychou várat az uralkodónak visszaadta, ő az erdélyi Scenthguthart, Chege, Zazzyluas és Scenthywan birtokokat csupán csak neki és örököseinek (tehát nem együttesen fr.eivel és rokonaival) adományozta örök joggal, ezért akarja, hogy Miklós c. fr.-ei és rokonai közül ezen birtokokból senki ne kérhessen osztályt v. részt. Elrendeli tehát a nádornak, az országbírónak, a vajdának, az alvajdának és helyetteseiknek, valamint az ország mindenkori (nunc et pro tempore constituti) bíráinak és jogszolgáltatóinak, különösen pedig az Erdélyben levőknek, hogy ha egyesek Miklós c. fr.-ei és (vér-)rokonai közül a c.-t v. örököseit jelenlétük elé idéznék, és részt v. osztályt kérnének, e birtokok ügyében ítéletet hozni ne merészeljenek, hanem a birtokokat a c.-nek és örököseinek hagyják, amiként a király azokat csupán nekik adományozta. Ha ezen uralkodói kegy ellenében cselekednének, eljárásukat jelen oklevél erejével érvényteleníti, a birtokokat pedig Miklós c.-nek és örököseinek hagyja örök és békés birtoklásra. D. in Alto Castro, die domin. prox. p. fe. Epyph. d., a. eiusdem 1340. E.: AL. Wass cs. lt. 3. 29. (Df. 252 757.) K.-ok szerint hátlapján gyürüspecsét nyomaival. Tá.: a 262. számú oklevélben. K.: HOkl. 221-222; ZW. I. 501-502. (mindkettő E. alapján.) Román ford.: Doc. Trans. III. 524-525. (ZW. I. alapján.) 17. 1340. jan. 9. Visegrád Pál c. országbíró Henriknek, a Bor[smonustra]-i Boldogságos Szűz-egyház apátjának kérésére nagyobbik hiteles pecsétjével megerősített oklevelében átírja saját korábbi, kisebb pecsétjével ellátott oklevelét, amelyben Henrik elődjét: Márton apátot és a konventet felmentette bizonyos bírságok alól, amelyekben Franklou-i Keus (dict.) János és Keus (dict.) Mihály, Kokas fia: János és Imre fia: Lőrinc ellenében színe előtt elmarasztaltattak. D. in Wyssegrad, domin. die prox. p. fe. Epyph. d., a. eiusdem 1340. E.: Dl. 3241. (Eccl. 27. 13.) Hátlapra nyomott, pajzs alakú pecsét nyoma. K.: Bgl. IV. 288. Megj.: Az átírt oklevelet 1. Anjou-okit. XXIII. 355. szám alatt. 18. 1340. jan. 11. Visegrád Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i c. utasítja Petew alvajdát v. annak helyettesét (eius vices gerens), hogy Vos (dict. Vos maior) Miklós c.-t a királytól kapott birtokainak ügyében — miként ezt az uralkodó oklevelében (1. 15. szám) látni fogják — ne