Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)
[I.] Károly királynak (H) elmondta Lochunch-i Dénes fia: István mr., hogy a kun (Comanus) Kochola fia: Péter ápr. 27-én (f. V. nuper p. fe. B. Georgii mart.) hatalmaskodva az ő Tomaymonustura nevü birtokára ment, ott egy jobbágy módjára lakó famulus-át: Chydbe-t megölte, és számos más jogtalanságot cselekedett már korábban is. Ezért az uralkodó utasítja az egri kápt.-t, hogy Zalok-i Domokos fia: Miklós v. Cheruekuz-i János v. Tamás fia: János királyi emberek valamelyikével küldjék ki tanúságukat, mindezekről tudják meg az igazságot, majd a kápt. tegyen jelentést. D. in Wyssegrad, f. III. prox. p. oct. B. Georgii mart., a. d. 1340. Á.: a 283. számú oklevélben. K.: Gyárfás III. 478-479. (Á.-ban.); Bánffy I. 108. 274. 1340. máj. 2. Fülöp mr. pozsonyi vicec. és várnagy, valamint Deuen-i (Má. 1.: Deven; Má. 2.: Dewen) várnagy tudatja az esztergomi kápt.-nal, hogy Pál c. országbíró oklevelével (1. 147. szám) a Bozyn-i Sebus mr. és a pozsonyi prépost közötti vitás földrész ügyében királyi emberként volt kiküldve, mivel azonban jelenleg ura: Miklós mr. sürgős feladataiban tevékenykedik, ezért személyes beszámolóra nem tudja felkeresni a kápt.-t, hanem a látottakatjelen oklevél útján közli velük. Máj. l-jén (f. II. videlicet in oct. fe. B. Georgii mart.) tehát Sebus mr. részére ő, valamint András és György, az esztergomi kápt. prebendarius karpapjai mint a kápt. tanúságai, ill. a pozsonyi kápt. részére Vörös (Rufus) Ábrahám fia: András királyi ember és Péter mr. esztergomi kanonok a mondott földre ment. Jelen voltak még a felek, a szomszédok, valamint a mindkét fél részére királyi emberként a királyi curia-ból kiküldött szenterzsébeti (de S. Elisabet; Á. 2.: S. Elizabeth; Má. 1-2.: S. Elisabeth) László fia: Ábrahám. Sebus mr. kérte a pozsonyi prépost és a kápt. nevében megjelent Miklós mr. notarius-tól, Péter plébános-őrkanonoktól és Hosszú (Longus) Jánostól, a pozsonyi kápt. kanonokaitól az ügyvédvalló levél bemutatását, ám azok kijelentették, hogy anélkül jöttek, majd bemutatták a győri kápt. oklevelét, amelyről azonban hiányzott az országbíró pecsétföje (caput sigilli), holott az országbíró említett oklevele szerint ezzel el kellett volna azt látni. Ezután a kanonokok elvezettek mindenkit egy erdőhöz, s egy helyen megállva közölték, hogy ott 4 határjel volt: az egyik a kápt. birtokáé, a másik Dalyan birtoké, a harmadik Turnye (Á. 2., Má. 1-2.: Ternye) birtoké, a negyedik Bozyn birtoké, de lerombolták őket — ám alapos vizsgálódás után sem talált Fülöp mr. semmiféle erre utaló jelet. Innen Ny felé haladva egy csonkot mutattak határjelként — de ez sem tünt annak. Ue. irányban hosszan haladva egy helynél, amit fokusnak (Á. 2., Má. 2.: focus) mondanak, a kanonokok azt állították, hogy ott volt a határjelük — ám Fülöp mr. nem találta úgy. Továbbra is ue. erdőben haladva megmutattak egy jelet