Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

mr.-rel Roland (Lorandus) és Jakab elmondta, miszerint Susicha [ügyében] úgy egyeztek meg, hogy birtokának egy bizonyos részét Mykch-nek, István mr.-nek és leszármazottaiknak adta, s az ezen birtokrészről szóló okleveleit érvénytelenítette. A birtokrész határai, Jakab elmondása szerint: Dechsa-ra vezető nagy út; Kaproncha folyó; Leg (dict.) István fiai: [M]arko és János; Draua. Erről a pecsétjével [megerősített] oklevelet ad ki. [D.] [re]surr. d., a. eiusdem 1339. E.: Dl. 104 560. (Batthyány cs. lt. Acta antiqua. Mise. 5. 7. 198.) Függőpecsétre utaló bevágások. K: Megj.: Az oklevél bal fele teljesen hiányzik. A Magyar Országos Levéltár időrendi mutatója „márc. 28. körül"-re datálja, és kiadójának a csázmai kápt.-t tartja. 143. (1339. márc. 30. e.) [I.] Károly király (H) a szekszárdi (Saxard) monostort gyűrűspecsétes oklevelében tanúságának kiküldésére kéri Farkaslyuk-i Miklós fia: János érdekében. Emi.: a 192. számú oklevélben. K.: Z. I. 563. (Eml.-ben.) 144.1339. márc. 31. Az esztergomi kápt. 1339. márc. 31-én (f. IV. prox. p. fe. Passce d., a. eiusdem 1339.) kelt [zárt] oklevele szerint amidőn Sándor fia: János mr. Ryche-i várnagy a király és a kápt. emberével Alker birtokot mások birtokaitól el akarta különíteni, Alker-i Kelemen, valamint fiai: Péter, Miklós és László tiltakoztak. Később a kápt. előtt megjelenve ezt visszavonták és Jánost szomszédjuknak elismerték. Tá.: Zsigmond király, 1399. febr. 19. Dl. 8391. (NRA. 455. 22.) K.: 145.1339. ápr. 1. Gelénes Bereck c. fia: János mr. Szatmár (Zothmar) m.-i c. és a négy szb. tudatják, hogy a király parancsára ápr. l-jén (f. V. prox. p. fe. Passce d.) Gelyenus faluban a nemesek és nemtelenek universitas-ával (Byr-i Tamás királyi ember és a váradelőhegyi Szt. István első vértanú-konvent tanúsága előtt) megtartott congregacio generalis-ukon egyrészről Luskud-i