Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

Anno Nat. d. 1339., ind. VII., 4. die mensis Febr., hora quasi 3,, in domo advocati, Warschowia város, poznani egyházm., XII. Benedek pápaságának 5. évében. Galhardus de Careeribus titeli (Tytul) prépost és Geruasius [íía:] Péter Le Puy-i (Aniciensis) kanonok, pápai nuncius-ok bíróként szerepebek a német lovagrend és [III.] Kázmér király (P) közötti perben. A lovagrend képviselője felszólalásában kifejti, hogy Kázmér király több esetben feldúlta a lovagrend területeit, noha a kiválasztott fogottbírák: [I ] Károly király (H) és János cseh király (Bo) általi elrendezés során a felek először Mo.-n (V), majd a cseh király közvetítésével Lo.-ban megegyeztek. A lovagrend képviselője emellett nem ismeri el a két nuncius bírói joghatóságát és a pápához fellebbez. E.: K. szerint a német lovagrend königsbergi (Kalinyingrád, Oroszo.) Titkos Lt.-ában. K.: Wenzel, Dipl. eml. I. 367-373. 70. (1339. febr. 5. e.) A Vasvár m.-i c., vicec. és a szb.-k az egyrészről Zeleus-i Mihály fia: András, másrészről Viragusberk-i Mihály fiai: Beke clericus és István közötti, a Vasvár m.-i Zeleus, Mykofelde, Viragusberk és Hermani Harathkuz földek v. birtokok miatt létrejött perben Andrást hatalmaskodásban marasztalják el, Zeleus nevű birtokának kétharmadát maguknak megtartják, egyharmadát és a másik 3 birtokot pedig Mihály fiainak ítélik. Tá.: a 73. számú oklevélben. K,: AO. III. 560-561. (Tá.-ban.) R.: Bgl. IV. 258. (német nyehíi; K. alapján.) 71. (1339. febr. 5. e.) A vasvári kápt. oklevele szerint mivel Zeleus-i Mihály fia: András elfogultsággal vádolta az ő (Viragusberk-i Mihály fiaival: Beke clericus-szal és Istvánnal folyó) perében ítélkező Vasvár m.-i c.-t, vicec.-t és szb.-kat, azok a pert a király parancsából a királyi jelenlét elé küldték át az ország báróinak és nemeseinek vizsgálatára, azon napra, amikorra András Mihály fiait megidézteti. Tá.: a 309. számú oklevélben. K.: AO. III. 561. (Tá.-ban.) R.: Bgl. IV. 258. (német nyelvű; K. alapján.)