Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

[I.] Károly király 1339. nov. 4-én (a. d. 1339., f. V. prox. p. fe. 00. SS.) kiadott nyílt oklevelében megerősíti az esztergomi kápt. oklevelét (1. előző szám). Tá.: Zsigmond király, 1399. febr. 19. Dl. 8391. (NRA. 455. 22.) K.: 667. [1339.] nov. 7. [L] Károly királynak (H) jelenti az egri kápt., hogy oklevelének megfelelően (1. 577. szám) kiküldték tanúságul Jakab karpapot, akinek jelenlétében Mihály fia: Jakab királyi ember nov. 5-én (f. VI. prox. p. fe. OO. SS.) és másnap délelőtt (sabb. sequenti usque ad meridiem) Kumleu birtokot a szomszédok jelenlétében bejárta, s minden haszonvétellel és tartozékkal iktatta Rycolphus mr.-nek, fiainak: Lászlónak és Kelemennek, valamint örököseiknek, nem lévén ellentmondás. D. in domin. prox. an. oct. eisudem fe. 00. SS., a. supradict. [1339.] E.: Dl. 68 840. (Berzeviczy cs. berzevicei lt. 95.) Hátlapján azonos, ill. újkori kéztől tárgymegjelölések. Zárópecsétre utaló bevágások. Á.: a 687. számú oklevélben. K.: AO. III. 605-606. (Á. alapján, Á.-ban.) 668. [1339.] nov. 7. Chukarfolua Tamás erdélyi vajdának és Zonuk-i c.-nek jelenti Tamás pap, pozsonyi alprépost, hogy oklevelének megfelelően (1- 640. szám) Sebus mr. földjére ment, ahol a köv.-ket látta: a malom és tartozékai Sebus mr. Sumberg nevű birtokán vannak, egy meder és egy nagy erdő között, s azon hely, ahol a malom meg van ácsolva, művelés alatt állt és áll jelenleg is, egy kaszáló és egy káposztáskert található ott. A malom jelenlegi helyétől lentebb volt a korábbi malomhely. D. in Chukarfolua, die dominica prox. an. oct. fe. 00. SS. [a. d. 1339.] Á.: a 707. számú oklevélben. K.: Wenzel, Bányászat 323. (Á.-ban.); AO. III. 602-603. (Á.-ban.) R.: Doc. Trans. III. 518-519. (Á. alapján; román nyelvű.) Megj.: Az oklevél E/l. személyben íródott.