Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

Az Alba-i Szt. István király-egyház ispotályos háza kereszteseinek konventje előtt megjelent egyrészről Igor-i László íia: György, másrészről Ceche-i Besenyő (Bissenus) Bemoldus fia: András - akiknek személyazonosságát Notyr (dict.) Máté c. igazolta - és előbbi a Fejér m.-i Simontornya (Turris Symonis) mellett fekvő Igor nevű öröklött birtokának negyedét annak haszonvételeivel - telki (sessionalis), szántó- és legelőnek használt (campestris) földdel, réttel és kaszálóval -, valamint a Boldogságos Szűz tiszteletére épített kőegyház és a cinterem negyedét leányával: Klárával jegy ajándékként (pro sponsaliciis donis ... per modum matrimonii) gener-ének és sponsus-ának: ezen Andrásnak adta, ellentmondás nem lévén. D. in oct. fe. B. Mychaelis arch., a. d. 1339. Á.: Fehérvári keresztes konvent, 1353. máj. 6. Dl. 3261. (NRA. 1508. 28.) IC: AO. III. 596. R.: Györfíy Gy„ KCsA. 1935-39. 411; Györffy, Keleti elemek 143. Megj.: Nyílt oklevél volt, a konvent memoriális pecsétjével megerősítve. 610. 1339. okt 6. A győri kápt. előtt Chorna-i János fia: Simon a Heuflyn birtokon levő teljes részét - 6 telket (laneos seu lihynios) és 1 szőlőt - minden haszonvétellel elzálogosította vérrokonának, Marzalthw-i Bertalan fiának: István mr.-nek 40 M. széles bécsi dénárért, a bármikori visszaváltás lehetőségével. A kápt. erről függőpecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in oct. B. Michaelis arch., a. d. 1339., amikor Benedek a prépost, Mátyás az olvasó-, György az éneklő- és Péter az őrkanonok. E.: Dl. 40 812. (Múz. Ta.) Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések. Felül chirographált (ABC). Függőpecsétre utaló bevágások. IC: F. VIII. 6. 168-169; Sopron vm. I. 153; Bgl. IV. 281. R.: Wertner, Nemzetségek II. 243. (Sopron vm. I. alapján.); Pór A., T. 1890. 167. (F. alapján.) 611. 1339. okt 6. A váradi kápt. előtt Kalada-i Kese fia: András tiltakozott, miszerint Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i c. Patak-i jobbágyai az ő Kalada nevű öröklött birtokának haszonvételeit (a szántóföldeket, erdőket, réteket és malmokat) használják az ő sérelmére, ezért mind a vajdát, mind annak jobbágyait, és más, a vajdához tartozókat mindezektől tilalmazta. D. in oct. B. Michaelis arch., a. d. 1339.