Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

Á.: 1. a 626. számú oklevélben. 2. Á. 1. > a 643. számú oklevélben. K.: AO. III. 597-598. (Á. 1. alapján, Á.-ban.) 530. (1339. szept 5. e.) Drugeth Vilmos (Wyllermus Druget) nádor, a kunok bírája Baiur-i Péter fiát: Zakalya-i (dict.) Becke-t a királyi kápolnaispán oklevelével az uralkodó jelenléte elé idéztette 1339. szept. 5-re (ad 3. diem f. VI. prox. p. fe. Decoll. B. Johannis Bapt., a. d. incarn. 1339.). EmL: Nagymartom Pál országbíró, 1342. jan. 19. > Szepesi kápt., 1342. ápr. 14. Dl. 103 170. (Bajorics. lt.) IC: 531. (1339. szept 5. - okt 6. között) Pál c. országbíró a Drugeth Vilmos (Wyllermus Druget) nádor, a kunok bírája és Baiur-i Péter fia: Zakalya-i (dict.) Becke közötti ügyet okt. 6-ra (ad oct. B. Michaelis arch.) halasztja el. EmL: Nagymartom Pál országbíró, 1342. jan. 19. > Szepesi kápt., 1342. ápr. 14. Dl. 103 170. (Bajon cs. lt.) IC: 532. 1339. szept 5. Visegrád Erzsébet királyné (H) tudatja Pál c. országbíróval, hogy az özvegy Ertudo nemes asszonyt és fiait: Oroz-t, Jánost és Mihályt, továbbá minden birtokukat és a hozzájuk tartozókat védelme és különös oltalma alá vette, egyúttal ennek biztosítását az országbírónak engedi át, s ezzel nevezettek pártfogására utasítja. D. in Alto Castro, die domin. prox. an. fe. Nat. virg. glor., a. d. 1339. E: K. szerint Vas m.-i magángyűjteményben volt, hátlapján kis, vörös viaszú gyűrűspecsét nyomaival. IC: HO. III. 140.