Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

László özvegye és fia ellentmondottak, állítván, hogy László nem volt bűnös a hamis dénárok verésében, ártatlanul égették meg, sem hamis pénzeket, sem pénzverő-vasakat -ferramentasem véseteket -sculpture- nem találva nála, és csak a kamaraispánok kegyetlen kínzására vallotta bűnösnek magát ezügyben. István fia: Mihály még hozzátette az országbíró előtt, hogy a kamaraispánok ezen Lászlótól, az ő fi", camalis-ától meg akarták venni a lovát, de mivel nem adta el nekik, ezért cinkosaikkal felfegyverkezve rárontottak, egészen a Nempti-i B. Domokos hitvalló-kolostorig kergették, majd annak kapuit feltörve - fractis foribus et lanuis - kihurcolták és megégették, s emiatt ő és említett fr.-ei perben állnak a mondott kamaraispánokkal. Azt is állította továbbá, hogy Lászlót a fenti birtokok negyede illette, mivel ők négyen voltak fr. uterinus-ok, ezért a birtokok nem a királyt és ez által a vajdát, hanem őket közösen illetik. Mivel azonban ezen állítására hiteles oklevelet nem mutatott fel, az országbíró az ország vele ítélkező báróival és nemeseivel úgy döntött, hogy Tamás vajda részére Thamasfolua-i (Tá. 2.: Tamasfolua) Jakab fia: János v. Pál fia: Tamás mr., ill. az ellentmondók részére Egry-i (Tá. 2.: Egri) Petrich (Tá. 2.: Petrych) fia: Péter v. Gvuge-i (Tá. 2.: Gyge; Má.: Gyűge) Jakab v. Saralan-i (Tá. 2.: Saralyan) Pál fia: György királyi emberek valamelyike a váradi kápt. tanúságával - akinek kiküldését az országbíró jelen oklevelével kéri - máj. l-jén - in oct. B. Georgii mart. - Zarrazberk és Syma birtokokat a szomszédok összehívásával és a felek v. képviselőik jelenlétében járják be, minden haszonvétellel és tartozékkal osszák 4 egyenlő részre, 3 részt iktassanak István fiainak, a negyediket pedig Tamás vajdának arra az időre, míg István fiai a kamaraispánokkal még le nem zárt perükben bebizonyítják László ártatlanságát, mert ezesetben László negyedét a vajdától perrel vissszaszerezhetik, ám mindaddig, ill. az ártatlanság ki nem derülése esetén a negyedrész a vajda kezén marad. A kápt. jelentését a felek máj. 15-re - ad 22. diem fe. B. Georgii mart. - vigyék vissza. Tá.: 1. a 308. számú oklevélben. 2. Tá. l.>Zsámboki(Gilétfi) Miklós nádor, 1348. máj. 24. Dl. 3011.(NRA. 914. 3.) Má.: Tá. 1. újkori Má.-ában, Tá.-ként. Dl. 72 374. (Mándy cs. lt. 1. A.) K.: AO. V. 198-201. (Tá. 2. alapján, Tá.-ban.) Ford.: F. VIII. 4. 418-420. (Szirmai, Szatmár 279. alapján, Tá.-ban; magyar nyelvű); Doc. Trans III. 489-490. (F. alapján, Tá.-ban; román nyelvű.) 29. (1339. jan. 15.-máj. 1. között) Pál c. országbíró előtt megjelent 1339. jan. 15-én (quind. residencie exercitus regii ad diem Strennarum a; d. 1339. in quibuslibet regni partibus proclamate) Domokos fia: János, Pál Thuruch-i prépost ügyvédvalló levelével és annak képviseletében György nyitrai vicec. ellenében (akinek nevében a nyitrai kápt. ügyvédvalló levelével Bodow fia: Jakab állt elő). György vicec. Salya birtoknak a prépost érdekében történő korábbi bejárásakor ellentmondott 60 holdnyi föld vonatkozásában, s most képviselője azt állította, hogy e 60 hold királyi föld és