Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

rokonai és szomszédai) az ő birtokrészeit el szándékozták adni ill. zálogosítani az ő jogának sérelmére, ezért őket és másokat mindettől törvényesen tilalmazta. A mondott László szintén személyesen előállva azonban azt vallotta, hogy a birtokrészeket senkinek sem adta, ill. zálogosította el. D. in Sarus, f. II. prox. an. fe. B. Jacobi ap., a. d. 1339. E.: Usz cs. It. Dobay cs. 1938. 861. (Df. 283 781.) Fk.-én három pecsét hártyaszalagja látható. IC: 432.1339.júl 19. A Jazou-i konvent 1339. júl. 19-én (sub. a. d. 1339., f. II. prox. an. fe. B. Marié Magdalene) kelt privilégiuma szerint - amely szó szerint átírta Dávid Lelez-i prépost és a konvent 1304-ben (a. d. 1304.) kelt nyílt oklevelét - egyrészről Illés fia: János, másrészről Mihály fia: János a maga és fiai: Demeter és Gallus nevében a várad-előhegyi Szt. Istvánegyház konventjének ügyvédvalló levelével, és ue. Mihály fia: Péter a maga és még gyermek (parvulus) fia: András nevében - valamennyien Fulleztemer-i nemesek - a konvent előtt elmondták, hogy fogott nemes bírák elrendezésével - akik nevében Cheb-i Jakab fia: Dok személyesen előállva ezt megerősítette - a következőkben egyeztek meg: a Lelez-i konvent mondott, Fulleztemer birtok osztályáról szóló oklevelét érvényesnek fogadták el; ha a felek valamelyikének nem lenne férfiutóda, a maga birtokrészét leányutódaira hagyhatja; a közöttük eleddig kiadott peres okleveleket érvénytelenítették. A megegyezést megsértő fél fővesztés ítéletével sújtassék és birtokrésze a másik félre háramoljon. Tá.: Kont Miklós nádor, 1353. febr. 1. Dl. 67 400. (Szirmay cs. It. 5.) K.: -. Megj.: Az 1304. évi (hamis) oklevelet 1. Anjou-okit. I. 685. szám alatt. 433.1339. júL 19. Opole AnnoNativ. d. 1339., ind. VII., die 19. mensis Iulii, hora 3., Opol, wroclawi (Wratislaw) egvházm. Miklós közjegyző, wroclawi clericus átírja és kézjegyével megerősíti Galhardus de Carceribus-nak, a titeli (Titul) egyház prépostjának és Geruasius [fia:] Péter Le Puy-i (Aniciensis) kanonoknak, az apostoli szék Lo.-i (P) nuncius-ainak (saját fuggőpecsétjeik alatt kiadott) oklevelét (1. 430. szám). Á.: a 662. számú oklevélben. K.: Theiner, Mon. Pol. II. 426-427. (Á.-ban.)