Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.)

van a határok bejárására és elkülönítésére Lőrinc boszniai püspök és a boszniai kápt. birtokai felől. Ezért az uralkodó utasítja a budai kápt.-t, hogy küldjék ki tanúságukat, akinek jelenlétében Granicha-i (Granycha) Tamás v. Kupse fia: Tamás királyi emberek valamelyike a mondott birtokokat a szomszédok összehívásával járja be, különítse el és hagyja Miklós mr.-nek, ha nincs ellentmondás. Az esetleges ellentmondókat idézze jelenléte elé, majd a kápt. tegyen jelentést. D. in Wyssegrad (Wissegrad), f. II. prox. p. oct. fe. Penth., a. d. 1339. Á.: 1-2.: a 448. számú oklevélben. K-: AO. III. 585. (Á. 2. alapján.) Megj.; Á. 2. eltérő névalakjai zárójelben szerepelnek. 308. 1339. máj. 24. Visegrád Pál c., [I.] Károly király (H) országbírája előtt korábbi oklevelének megfelelően (1. 28. szám) máj. 15-én (22. die fe. B. Georgii mart.) megjelent egyrészről Péter litteratus, Tamás erdélyi vajda nevében, annak ügyvédvalló levelével, másrészről Zarrazberk-i István fia: Mihály a várad-előhegyi Szt. István első vértanú-konvent ügyvédvalló levelével a maga és fr.-ei: Jakab és János, valamint István fia: László özvegye és ennek fia: János nevében, s bemutatták a váradi kápt. oklevelét (1. 232. szám), amelyet az országbíró pecsétjével ellátott nyílt oklevelében erősít meg. D. in Wyssegrad, 10. die termini reportacionis seriei premissorum, a. d. 1339. E.: Dl. 38 797. (Vétel. 1902. 117.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés, továbbá pajzs alakú rányomott pecsét nyoma. Tá.: Zsámboki (Gilétfi) Miklós nádor, 1348. máj. 24. Dl. 3011. (NRA. 914. 3.) Má.: Dl. 72 374. (Mándy cs. It. 1. A.) Újkori, E. alapján. Ford.: F. VIII. 4. 418-420. (Szirmay, Szatmár 279. alapján); Doc. Trans. III. 489-490. (román nyelvű; F. alapján.) K-: AO. V. 198-203. (Tá. alapján, Tá.-ban.) 309.1339. máj. 24. Visegrád Pál c. országbíró [az addigi perfolyamatot összefoglalva, 1. 71-73. számok] tudatja, hogy máj. 8-án (quind. B. Georgii mart.) Viragusberk-i Mihály fia: István nem jelent meg színe előtt, noha Zeleus-i Mihály fia: András 15 napig várt rá. András végül bemutatta a vasvári kápt. tudományvevő oklevelét (1. 181. szám), s ennek megfelelően az országbíró a királyság vele ítélkező báróival és nemeseivel a Vasvár m.-i c., vicec. és szb.-k döntését megsemmisítve Mykofelde, Viragusberk és Hermaniharazthkuz földeket v. birtokokat, amelyeket Zeleus-nek neveznek, minden haszonvétellel Andrásnak ítéli, más jogának sérelme nélkül, Mihályra és