Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)

Documenta

E.: 1. Dl. 40 111. (Múz. Ta.) Hátlapján kerek pecsét körvonala. 2. Dl. 89 284. (Radvánszky cs. sajókazai lt. 2. 12.) Hátlapján kerek pecsét körvonala. Eltérő névalakjai: Nogh Endere, Horwati, Dusnuk, Edéién, Pyspuky, Rima, Welkenye, Dezmasweulgezada, Vray, Venis. Á.: Egri kápt., 1354. jún. 13. Dl. 89 317. (Uo. 2. 13.) Eltérő névalakjai: Reynold, Pogun, Sayou, Pokayfolua, Petes, Feyer, Nogh Endre, Horuati, Dusnuk, Zenthpetur, Edelyn, Pispeky, Welkenye, Dezmastelek, Dezmasfeulde, Dezmasweulghzada, Weulghzad, Deseu, Sayouuize. K.: F. VIII/5. 247-252. R.: F. VIII/6.145-148. 280.1338. jún. 7. A fehérvári káptalan jelenti [I.] Károly királynak (H), hogy Pál comes országbíró döntéshozó oklevelének megfelelően András fia: Simon .......[ki­rályi emberekkel] kiküldték tanúságul kanonoktársukat és dékánjukat: Bithinium-i (diet.) János mestert, akik jún. 1-jén (2. die Pent.) Viganth birtok­ra mentek Egyed mester zalai, Mihály mester veszprémi, Jakab mester segesdi főesperesek, György és Kozma kanonokok (mind a veszprémi káptalan tagjai, annak érdekében), János fia: György, Lukács fiai: Luka és János, Sebestyén fia Bedets (aki most hunyt el) fia: Márton (Vigant-i nemesek), valamint a szomszédok jelenlétében, és a királyi emberek a [IV.] Béla király és Béla herceg [!] által kiküldött bizonyos bírók Vigant határait tartalmazó privilégi­uma alapján (amit ott a Vigant-i nemesek eredetiben bemutattak) királyi mér­tékkel meg akarták mérni e birtokot, amiből 2 ekényit a Vigant-i nemeseknek, majd Kapolts felől 2 ekényi földet a veszprémi káptalannak akarta iktatni. De mivel a szomszédok és megyebeli nemesek elmondása szerint bizonyos szom­szédok Vigant földből elfoglaltak, 4 ekényi szántóföldet (egy cserjés nélkül) nem találtak meg, így Vigant földet a felek egyetértésével 2 részre osztották, majd a keleti felét a cserjéssel a Vigant-i nemeseknek iktatták, a nyugati felét egy erdővel, 9 ottani harangozó telkével (mansiones pulsatorum), valamint egy Kismalom nevű Kapolts-i malommal és kaszálókkal (amiket István és fiai: Miklós és László a veszprémi egyháztól korábban elfoglaltak) Kapolts falu határjeleiig a veszprémi káptalannak iktatták, más jogának sérelme nél­kül. Határként és a részek elkülönítésére a felek egy nagy utat hagytak, ami Petend falu közepén át halad dél felé Szentjakabfalvára (villa S. Jacobi), az út mindkét oldalán 5-5 földhatárjelet emelve a régi határjelekig, amik elkülönítik Neuyg-et. A királyi ember Petend felől nem tudott fő határjelet emelni, mivel megtudta, hogy Petend falut a veszprémi egyház földjén újonnan telepítették. Az Egreg folyón túl 1 ekényi földrészt (ahogy szemmel fel tudták mérni), 1 malmot és 1 malomhelyet az Egreg folyón (amiket István és fiai Vigant földhöz 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom