Anjou-kori Oklevéltár. XXII. 1338. (Budapest-Szeged, 2012)
Documenta
64.1338. febr. 9. Az egri káptalan előtt egyrészről Puthnuk-i Weche (diet.) Miklós fia: László mester, másrészről ue. Miklós fia: Puthnuk-i János mester (vagyis László uterinus fráter-e), Ratholth nembeli nemesek elmondták, hogy bár mostanáig különféle okokból perek jöttek létre közöttük, főként a Gumur megyei Pyspuki és Welkune birtokok ügyében, amik az esztergomi Szt. Adalbert vértanúegyháztól és annak érsekétől jutottak hozzájuk cserébe Wylok, Kuesd és Olahteluk nevű Bihor megyei birtokaikért a váradi káptalan és az egri káptalan privilegiális okleveleivel, de végül rokon és megyei nemes fogott bírók elrendezésével úgy egyeztek meg, hogy János mester a Pispuki és Welkune birtokokon őt illető teljes részét minden haszonvétellel László mesternek és örököseinek, míg László mester a Borsud megyei Dusnuk és Huruaty nevű birtokokon levő szerzett részeit minden haszonvétellel János mester és örökösei tulajdonába és jogába adta. Ha Pispuki és Welkune birtokokat László mestertől v. örököseitől bármikor és bárhogyan is elidegenítenék, János mester és örökösei a Dusnuk és Horuathy birtokokon levő részeket tartoznak nekik azonnal visszaadni, Kuesd, Olahteluk és Wylok nevű birtokaik pedig ismét közös használatukba kerülnek. Ha jelen oklevelet visszaviszik a káptalannak, az privilégiális oklevelében erősíti majd meg. D. oct. Purif. B. virg., a. d. 1338. E.: Dl. 89 282. (Radvánszky cs. sajókazai lt. Kakas 11.) Hátlapján kerek pecsét körvonala. 65.1338. febr. 10. Visegrád [I.] Károly király (H) Tamás erdélyi vajdának, Zonuk-i comes-nek. Megfontolva Vos (diet.) Miklós comes hűségét, őt a fiaival és a vajda joghatósága alatti birtokaival együtt a megyésispánok (comites parochyales), szolgabírók, és bármiféle más bíró joghatósága alól kivette, és a vajda speciális bírósága alá helyezte. Ezért utasítja a vajdát, hogy mostantól személyesen ő bíráskodjon Miklós és fiai felett bárki elleni pereikben, főleg okleveleik bemutatásában és birtokügyeikben. D. in Wyssegrad, f. III. p. domin. Circumdederunt, a. d. 1338. E.: AL. Kolozsvár. Wass cs. lt. 3. 5. (Df. 252 734.) Hátlapján kerek királyi pecsét nyomában: reláció woyuode per magistrum Peteu. A.: Az erdélyi kápt. lt.-ának rekvizítorai, 1696. nov. 11. Uo. 1. 13. (Df. 252 703.) K.: HOkl.213. R.: Erdélyi Okm. II. 983. szám; Wass 49. szám. Román ford.: Doc. Trans. III. 441—442. 48
