Anjou-kori Oklevéltár. XXI. 1337. (Budapest-Szeged, 2005)
Documenta
János mr. kanonokot és dékánt. A felek és a kápt. kiküldöttje visszatérve előadták, hogy az elválasztást elvégezték a következő módon. Hj.: Tót János és Marcellus, István, Bokon és Thatamerius fehérvári prépost határai a Pynkua folyó mellett, amely folyó István említett fiai: János és Marcellus birtokai mellett dél felől, valamint Péter fiai: János és Márton, továbbá Miklós fia Márton Waradfzygeth] nevű birtoka mellett észak felől [folyik], a folyó észak felőli fele István fiaié ..... a déli fele pedig Péter fia Jánosé és atyafiaié. A határ a fo lyó közepén megy addig, amíg a folyó kettéágazik: a nagyobb ág észak, a kisebb pedig dél felé. A folyóból kilépve észak felé két földhatár, amelyek egyike észak felől Jánosé és Marcellusé a másik, a dél felőli Péter fia Jánosé és atyafiaié. Owosberuck nevű liget, Luazad birtok határai, János és Marcellus Purbuse nevű birtoka észak felé, Péter fiai János és Márton, valamint Miklós fia Márton Purbuse birtokon fekvő Waradzygethy nevű birtoka pedig dél felé fekszik. Tót János a Waradzygeth nevű birtokrészt, amelyet a folyó észak felől vesz körül, meghagyja Péter fiainak és Miklós fiának, ezzel szemben pedig Péter fia János atyafiai nevében is a Purbuse birtokot átengedi Tót Jánosnak és Marcellusnak. Ha valamely fél többet akarna elfoglalni a másikkal szemben, abban a büntetésben fog részesülni mint iterator cause semel exsecute. A felek abban is megegyeznek, hogy ha az idők folyamán valamelyik fél a szükségből kényszerítve a birtokát elidegeníteni akarná, azt csak a másik félnek adhatja. Ha a felek valamelyike örökösök nélkül halna meg, a birtoka a másik félhez kerül. Az ügyről a kápt. chirographált privilegiális oklevelet ad ki. D. f. V. prox. an. Domin. Iudica. András mr. prépost, Mihály éneklő-, Gergely őrkanonok és János dékán idejében. E.: Dl. 49 593. (Rumy cs. lt. 23. 5.) Alul és felül chirographált. Lila-zöld zsinóron függött pecsétje elveszett. K.: Bgl. IV. 224-226. 162. 1337. ápr. 3. Nápoly Róbert, Jeruzsálem és Szicília királya az [I. Károly] magyar (V) király korábbi nápolyi útja idején szolgálatára rendeltek kielégítése felől intézkedik. D. Neapoli, die III. mensis Apr. V. Ind. K.: Wenzel, Dipl. Emi. I. 353. 92
