Anjou-kori Oklevéltár. XXI. 1337. (Budapest-Szeged, 2005)
Documenta
nus fivére Miklós, Vlmannus fia Mihály, Sedulinus, Perenhauser, Gundramus fia Miklós, Loránd (Lorandus), Myko fia Péter és Bochuk fia János esküdtek előtt Weydner (diet.) Hannus és testvére, Domonkos, polgárok a Szentlélek is- potályos ház kertje mellett lévő Starumul (?) nevű felső malom atyai jogon hozzájuk került felét, azaz teljes részüket annak minden hasznával feleségük, gyermekeik, valamennyi rokonuk és szomszédjuk, különösen Wluingus c., szomszéd beleegyezésével ellentmondás nélkül eladják Loránd c., esküdtnek 220 már megkapott ezüst márkáért. Weydner Hannus és Domonkos vállalták, hogy Loránd c-t a város régi szokása szerint saját költségükön védik meg a malomrész miatt őket zaklatóktól. Miklós mr. a felek kérésére kettős pecséttel ellátott oklevelet ad ki a felek részére. D. in vig. S. Luciáé virg. E.: Dl. 3110. (OL. Kamarai It. Mon. Vet. Búd. 21. 1.) Vörös-zöld zsinóron függő természetes színű, kerek kettőspecsét, melynek kb. negyede hiányzik. Á.: I. Lajos király 1367. március 25. (Dl. 5366., OL. Kamarai It. Vet. Búd. 21. 12.) K.: F. VIII/4. 292-293. Hevenesi gyűjteményből. R.: Pest m. 48. 255. sz. Megj.: Az átíró szerint az eredeti oklevél privilégium volt. 660. 1337.dec. 13. Visegrád Drugeth Vilmos nádor és a kunok bírája december 9-i ítélete (653. sz.) alapján meghagyja a budai kápt-nak, hogy küldje ki emberét bizonyságul, akinek jelenlétében Machala fia György c., a nádor bírójának, Bertalan mr-nek az officiálisa, nádori ember [1338.] március 25-én (in Med. Quadr.) Chev birtokra kimenve a Nyulak szigeti apácákat beiktatja a két ekényi földbe az említett nemesek ellentmondása nem képezvén akadályt. Meghagyja azt is, hogy az esetleges más ellentmondókat alkalmas időpontra idézzék meg, és az ügy lefolyásáról neki tegyenek jelentést. D. in Vysegrad, 12. term, prenot. (22. residende ... regalis exercitus ad fe. S. Martini conf. proclamate). Á.: Budai kápt. 1338. március 29. > Guthi Országh Mihály nádor 1463. június 28. (Dl. 3117., OL. Kamarai It. Mon. Vet. Búd. 25. 42.) K.: 380