Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XX. 1336. (Budapest–Szeged, 2004.)

beleegyezésével 30 M. dénárért ellentmondás nélkül eladta Myskolch-nak és Lőrincnek, valamint örököseiknek, örök birtoklásra. Tá.: Szécsi Miklós országbíró, 1371. jún. 4. > Esztergomi kápt., 1371. aug. 20. Dl. 5361. (NRA. 612. 6.) K.:-. 73. 1336. febr. 24. Az erdélyi kápt. Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i c. oklevelének megfelelően (1. 2. szám) a Somus Maior folyó melletti, Zonuk Interior m.-i Rona birtokról, amit a vajda rokonának: Pagan (dict.) István mr.-nek adott, függőpecsétes privilegiális oklevelet bocsát ki Istvánnak, átírva ebben Tamás vajda 1335. júl. 8-án kelt, a kápt.-nak Rona birtok István részére történő iktatása ügyében küldött oklevelét, amit a kápt. a bejárás és az iktatás teljesítéséről szóló, 1335. szept. 28-án kelt jelentése foglalt magában. D. sab. prox. an. domin. Remin., a. d. 1336., amikor Domokos a prépost, Santus az éneklő-, Tamás az őrkanonok és Miklós mr. Hunad-i főesp. a dékán. E.: Dl. 105 382. (Wesselényi cs. lt.) A hártyán függőpecsétre utaló bevágások. Díszes kezdő C iniciálé. Hátlapján más középkori kéztől tárgymegjelölés. Megj: Az 1335. évi okleveleket 1. Anjou-okit. XIX. 417. és 582. szám alatt. 74. 1336. febr. 25. Visegrád Tamás erdélyi vajda, Zonuk-i c. elé járult Supunya-i Syke fia: Orrus (dict.) Péter c., és bemutatta a fehérvári kápt. 1324. jan. 6-án kelt privilegiális oklevelét a vajda Thenguerd nevű birtoka területén levő szőlőről és egy akkora földről, amit egy szántó 3 nap alatt tud felszántani - ezeket a korábbi birtokos, a néhai Thenguerd-i Miklós fia: Miklós adta Péternek érdemes szolgálataiért. A vajda, aki Miklós örökös nélküli halálával királyi adományból birtokolja Thenguerd-et,- megfontolva, nehogy Péter c. Miklósnak tett szolgálatai semmibe vesszenek, a kápt. oklevelét és az abban foglalt adományt függőpecsétes privilegiális oklevelében megerősíti. D. in Wissegrad, in domin. Remin., a. d. 1336. A.