Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

Tá.: Bebek István országbíró, 1361. Dl. 2865. (Uo. Eszény 2. 2.) Erősen hiányos. Eltérő névalakjai: Villermus, Kysfalud, Eleek, Zilberuk, Tuismessde, Darumpataka, Darumpatakafeye, Monyorosuelgh, Vereumal, Agagassadek.

Má.: Dl. 8799. (Uo. Varanno 2. 1.) Újkori, E. alapján.

K.: AO. III. 107-109. (84. szám; E. alapján).

548. 1334. szept. 18.

Jakab Csanádi püspök megbízza Sethinar [!] Miklós budai polgárt, hogy Velencében egy általa letétbe helyezett, aranyakat tartalmazó erszényt rejtő dobozt átvegyen.

K.: -R.: Óváry L., TT. 1888. 454; Óváry 45. (44. szám). Mindkettő a velencei lt.-ban volt közjegyzői oklevél alapján, e dátummal.

Megj.: Valószínűleg Szatmári Miklós későbbi kamaraispánról van szó.

549. 1334. szept. 21.

[Jakab], az esztergomi Szt. István király-ispotályos ház kereszteseinek mr.-e és a konvent e. Péter fia: Pál, Kálmán herceg egykori nevelője (informator)

...... Csanád esztergomi érsek ...... bár ő a Komarun m.-i [Scentthamaskywr]thw nevű birtokot, ahol [Szt. Tamás-]kőegyház van......Ywla fiaitól:

Lászlótól és Istvántól minden haszonvétellel megvette [40] M.-ért, de felismerve oklevelekből, hogy Scentthamaskwrthw birtok az esztergomi egyházhoz tartozik emberemlékezet óta, és ő nem akaija az egyház jogát sérteni, ezért ezen birtokot minden haszonvétellel Csanád érseknek és érseki utódainak hagyta azon összegért, amennyiért megvette (és amelyet az érsek neki kifizetett), e birtokban semmiféle jogot és tulajdont abban magának és örököseinek mostantól meg nem tartva, hanem az érsekre és érseki utódaira ruházva, átadva Csanádnak a konvent azon oklevelét is, amellyel e birtok Ywla fiaitól őhozzájutott. Erről a konvent a felek kérésére függőpecsétjével megerősített privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in fe. B. Mathei ap. et ew., a. d. 1334. A.

E.: EPL. Acta radicalia M. 58. (Df. 248 425.) Felül hiányos. Hátiapján azonos kézzel (Zenthamaskyurth névalakkal) és újkori kéztől származó tágymegjelölések. Függőpecsét vörös-zöld-sárga fonata.

K.: WertnerM., TT. 1910. 598-599. (68. szám); Str. III. 251-252. (370. szám).

R: F. VIII. 6. 216. (166. szám) (Eszerint a korábbi adásvétel 1328-ban történt a konvent oklevelével.); Prokopp Gy., LK. 1966. 126. (90. szám).

271