Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)
Documenta
E.: AN. Donationalia 7. 9. (Df. 252 343.) Smic., ill. Fk.-e szerint 2 függőpecsét helye. K.: Smic. X. 155-157. (102. szám). 106. (1334. márc. 22.-dec. 16. között) András, Calabria hercege, Mo. királyának fia, Róbert király nepos-a kíséretét alkotó személyek, Róbert király komornyikjai és familiaris-ai zsoldjegyzéke. Reg. : Wenzel, Dipl. Emi. szerint: GA. Reg. Angioini. K.: Wenzel, Dipl. Emi. I. 327-329. (334. szám). 107. 1334. márc. 24. Visegrád Pál c., [I.] Károly király (H) országbírája tudtul adja: a Nyitra m. alispánjának és szb.-inak okleveleiében foglaltak szerint [1333.] dec. 7-én ítélőszéke elé járult Folkus fia: András Egerzeegh-i ~ Egerzegh-i Tamás fia: Miklós ellenében előadta, hogy amikor e Miklós egyik jobbágyát a földbér lefizetése u., tartozásoktól mentesen okt. 3-án (domin. die prox. p. fe. B. Mychaelis arch, nunc preteritum) ő szekereken a saját birtokára akarta vinni, Miklós mégis az országútról a szekereket visszakényszerítve a jobbágyot Egerzegh faluba hatalmaskodva visszavitte, miközben ezen erőszakos fellépés során az ő jobbágyainak 4 kancáját és 10 ökrét eleresztették, a szabadságot nyert jobbágy javait elvették, 10 jobbágyát pedig megsebesítették, amelynek révén 50 M.-nyi kár keletkezett. Miklós ártatlannak vallotta magát. Mivel András a maga állítását sem tanúvallató oklevéllel, sem tanúállítással nem igazolta, ezért az ítélőszék Miklósnak jan. 13-án (in oct. Epiph. d. nunc elapsis) a nyitrai kápt.-ban tizenötödmagával - nemes eskütársakkal - együtt leteendő esküt írt elő azzal, hogy az eskü letételéről számot adó kápt.-i oklevelet márc. 9-re (ad oct. medii Quadr.) kell az országbíróhoz vinni. E napon - miközben Miklós távolmaradt - András bemutatta a nyitrai kápt. oklevelét (1. 16. szám), amelyből kiderült, hogy az eskütételre Miklós távolmaradása miatt nem került sor. Ezek u. az országbíró Miklóst főbenjáró büntetéssel sújtja, birtokainak kétharmad része pedig az országbíró kezére háramlik. A fennmaradó egyharmad részről úgy rendelkezik, hogy mert Miklós márc. 9-én (oct. medii Quadr.) tulajdon testvérei, Tamás fiai: János és Péter ellenében ugyancsak hatalmaskodásért hasonlóképpen fővesztés büntetésével sújtatott, a szóban forgó harmadnak a fele Andrást, míg a másik fele Miklós testvéreit, Jánost és Pétert illeti, ki utóbbiak az Andráshoz kerülő hányadot megfelelő értéken a maguk kezére válthatják. D. in Wysagrad, 16. die oct. medii Quadr. predict., a. d. 1334. E.: Dl. 50 113. (Zerdahelyi cs. lt. 1.21.) Hátlapra nyomott töredezett pajzsalakú pecsét. Má.: Modem kori kézírással készült egyszerű Má. E.-vel megegyező jelzet alatt, ív: -63
