Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)
Documenta
Miklós zalai c., királynéi lovászmr. azon földje v. birtoka, amely korábban az örökös nélkül meghalt Herranth ~ Herrand fia: Péteré volt, Zala m.-ben a Zala folyó mellett Chan, ill. Mendzenth ~ Mendscend ~ Menthzent falvak között fekszik, és amelyet a nevezett c. hű szolgálataiért tőle nyert el királyi adományként, nélkülözi a határokat, utasította (1. 178. szám) a veszprémi kápt.-t, hogy küldje ki tanúságtételre alkalmas emberét, akinek jelenlétében Andronicus fia: Miklós v. Bekus-i [!] ~ Bebus-i Pál fia: János királyi emberek valamelyike elvégzi a hj.-t, és a földet v. birtokot Miklós mr.-nek iktatja, majd pedig azt követően, hogy a kápt. júl. 1-jei, itt átírt jelentése (1. 322. szám) a szóban forgó királyi parancs ellentmondás nélküli maradéktalan teljesítéséről adott számot, ennek alapján Miklós mr. számára érdemes szolgálataiért, amelyeket neki az ő Mo.-ra jövetele óta teljesített, megerősíti e birtokot örök birtoklásra. Erről új és autentikus kettős pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. Kelt Tathamerius mr. [székes-]fehérvári prépost, királyi udvari alkancellár keze által, a. d. 1334., V. Kai. Sept., uralkodásának 34. évében. Méltóságnévsor: Csanád esztergomi érsek, László testvér kalocsai érsek, királyi udvari kancellár; Miklós győri, László pécsi, Mesko nyitrai, András erdélyi, László zágrábi, Miklós egri püspök; a veszprémi, a boszniai és a szerémi püspöki székek üresedésben, András váradi, Rudolf váci, Pál testvér nándorfehérvári (Albensis de Nandur) püspök; Drugeter Vilmos (Willermus) nádor és a kunok bírája, Demeter királyi támokmr., Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i c., Pál c. királyi országbíró, Mykch egész Sclavonia bánja, János Machow-i bán, Pál királynéi támokmr., István királyi lovászmr., Dénes királyi asztalnokmr., Miklós mr. pozsonyi c. A. E.: Dl. 2820. (MKA. NRA. 540. 24.) Hátoldalán azonos és késő középkori kéz írásával 2 tárgymegjelölés; hártyáján függőpecsétre utaló bevágások, pecsétje elveszett. Á: 1.1. Lajos király, 1347. júl. 6. Dl. 2821. (MKA. NRA. 540. 24.) 2. Ua., mint az előző, Dl. 2822. (MKA. NRA. 540. 24.) I. Lajos király megerősítő záradékával ellátva 1365. jan. 6-án. Tá.: Bebek István országbíró, 1368. máj. 12. Dl. 5636. (MKA. NRA. 601. 50.) (Á. 2,ről). K.: F. III. 3. 726-727. (336. szám; Kaprinai-gyűjt. alapján; csak a zárórész); Zala I. 286-289. (201. szám; Á. 2.-ről); Zala II. 21-22. (14. szám; Tá. alapján). R.: F. VIII. 3. 726. (336. szám; latin nyelvű fejregeszta); Doc. Trans. III. 338. (214. szám; Zala I. alapján; román nyelvű). 512. 1334. aug. 29. Buda Drugetter Vilmos (Willermus) nádor, a kunok bírája tudatja, hogy korábbi oklevelének megfelelően (1. 474. szám) aug. 22-én (oct. Ass. B. virg.) megjelent színe e. Nagsemyen-i Mihály fia: László nevében a serviens-e, Lukács az egri kápt. ügyvédvalló levelével, és bemutatta a várad-előhegyi Szt. István-konvent s prépostja oklevelét, miszerint Zekul-i Chepanus fiait: Lőrincet és Gyletus-t Pál c. országbíró e. Mihály fia: László ellenében 48 M.-ban elmarasztalók, és e bír252
