Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)
Documenta
3. 1334. jan. 3. A Scepus-i Szt. Márton egyház kápt.-ja e. a fiait: Miklóst és Mátét is képviselő Aranas-i Persemel fia: István Aranas-ban lévő teljes örökölt birtokrészét 10 dénár garas M.-ért eladja jelenlévő testvéreinek (fi. uterini): Aranas-i Jánosnak és Andrásnak. D. II. f. prox. p. oct. Nat. Christi, a. d. 1334. E.: SA. Levoca (Lőcse). Szepesi kápt. m. lt. 9.1.13. (Df. 272 482.) Hátoldalára nyomott pecsét nyoma, k.: -(1334.) jan. 8. (>: 1325.? jan.15. )Temesvár Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i c. utasítja a szászok egyetemét és más Beszterche-i embereit, továbbá az e székhez tartozókat, hogy Henneng fia: Péter és annak mindazon társai ügyében, akikkel együtt Geblinus fia: Jánost megölte, önként a királyi oklevél szerint jáijanak el, azt pedig ne vegyék tőle zokon, ha vajdaként a királyi parancs végrehajtásához fog ragaszkodni, lássák is akár a címzettek annak kárát. D. in Temesvár, 3. die Epiph. d., [[F.: a. eiusdem 1334.]] E.: -. F. szerint: Pécsi püspöki lt. K.: F. VIII. 3. 713-714. (329. szám; [fejregesztában: 1333.] jan. 15-i kelettel, a szövegközlésben év feltüntetése nélkül); Wenrich, W., Archiv. N. F. 1. (1853-1854) 2. 297-299. (hasonmásban is); ZW. I. 390. (429. szám) ([1325-1329.] jan. 8-i kelettel). Ford.: Doc. Trans. II. 140. (305. szám; keltezésében ZW.-t követve; román nyelvű). R.: F. VIII. 3. 758.(360. szám; latin nyelvű; 1334. évi kelettel, napi keltezés nélkül); Anjou-oklt. XVII. 21. szám (F. VIII. 3. K. alatt feltüntetett szövegközlése alapján 1333. jan. 15-i kelettel); Erdélyi Okm. II. 194. (512. szám; 1325. jan. 15-i dátummal; a felsorolt korábbi közlések alapján). Megj.: Keltezését indokolva Erdélyi Okm. megjegyzi, hogy az I. Károly király bizalmas emberének tekintett besztercei Geblinus fia: Jánost a fellázadt szászok 1324-ben ölték meg, és Tamás erdélyi vajda a következő év elején foglalkozott a levert felkelés megtorlásával kapcsolatos ügyekkel. A történtekkel kapcsolatban idézi: Gündisch, Komád: Das Patriziat siebenbürgischer Städte im Mittelalter. Studia Transylvanica 18. Köln-Weimar-Wien, 1993. 140-145. 4. 1334. jan. 10. Dénes mr., Vilmos (Vyllermus) mr. gömöri alispánja és a m. 4 szb.-ja emlékezetül adják: Putnuk-i Miklós fia: László mr. kérésére kiküldték a szb.-k közül Aba fia: Miklóst és Gál fia: Pétert, hogy megtudják a László mr. testvéréhez, Rednoldus mr.-hez tartozó azon serviens-ek nevét, akik együtt voltak vele, amikor ő ez év jan. 4-én Nempti faluból Putnuk faluba jött, s jobbágyuknak, János klerikusnak a házát összetörte, szolgájukat, Istvánt [onnan] kirángatva megver22
