Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

hanem ágyasa, gyermekei sem törvényes utódok, hanem fattyák. Erre az úraszszony Loránd mr.-nek és a szb.-knak bemutatta Miklós győri püspök 1333. jún. 24-i nyílt oklevelét. Loránd mr. és a szb.-k kérdésére a congregatio-n részt vevő nemesek és nem nemesek, kivált a teljes Wys-i nemzetség megerősítették, hogy Margit Andrásnak törvényes felesége volt. Loránd mr. és a szb.-k a m. nemeseivel együtt pénzbüntetésben, vagyis Margit és fiai vérdíjában Ányost elmarasztalták, András birtokrészeit az úrasszonynak és Andrástól született fiainak ítélték iktatni, míg Ányosra örök hallgatást róttak, Ányos összes, az úrasszony és fiai ellen szóló oklevelét érvénytelenítették, ha pedig Ányos v. fiai bármely bíró e. perbe fognák ez ügyben Margitot és fiait, v. okleveleket mutatnának be velük szemben, őt v. utódait patvarkodóként marasztalják el.

Tá.: László alnádor, 1344. okt. 21. Dl. 3657. (MKA. Acta eccl. ord. et mon. Poson. 61.

11.) E.-je nyílt oklevél volt.

K.: Sopron vm. I. 177-179. (144. szám).

R.: Bgl. IV. 176. (278. szám; német nyelvű).

Megj Miklós győri püspök itt átírt oklevelét 1. Anjou-oklt. XVII. 320. szám.

300. 1334. jún. 21.

A veszprémi egyház kápt.-ja e. egyik részről Leurenthe nb. Leurenthe fiának, a néhai Tamás mr.-nek a fiai: Miklós és János - ellátván fiatalkorú öccsüknek, Egyednek a képviseletét is -, a másik részről pedig a fia, Miklós nevében is eljáró Ayka-i István fia: István c. megjelenvén, a felek rendezik a közöttük kialakult vitás helyzetet az ugyancsak Ayka-i Pál fiai: Miklós és János azon részbirtokaival kapcsolatban, amelyekre eredetileg Leurenthe nb. Miklós és János apja, Tamás mr. szerzett jogosultságot. E részek annak köszönhetően kerültek a néhai Tamás mr. kezére, hogy Pál c. királyi országbíró Pál fia: Miklóst patvarkodásért, testvérét, Jánost pedig amiatt, hogy az Tamás mr. házait és szolgáit tűzbe borította, Tamás mr. ellenében 50 M. büntetéssel sújtotta, majd mivel Tamás mr. beiktatásának az elmarasztalt Pál fiai részeibe István c. (a fia nevében is) rokoni előjogukra hivatkozva ellentmondott, Pál c. országbíró ítéletében lehetőséget biztosított a részbirtokok kiváltására István mr. és fia számára. És bár memorialis oklevelében az országbíró rendelkezett annak időpontjáról, amikor István és fia részint dénárokban, részint pedig megfelelő javak becsértéke szerint teljesíteni tartozott a 23 és 1 negyed ferto M.-ban megadandó kiváltási összeget, ők ennek szegénységük miatt nem tudtak eleget tenni, ugyanakkor Tamás mr.-nek a birtokban történő véglegesítéséről mégsem gondoskodtak. Utóbbinak a fiai, Miklós és János ugyanakkor a kápt. e. kinyilvánítván, hogy mert a későbbiekben István c. és fia, Miklós készpénzben lerótt dénárokban végül mégis megfizették részükre a szóban forgó földrészek kiváltására megállapított összeget, ezért ők Pál fiai egykori részbirtokait haszonvételekkel és tartozékokkal együtt átengedik és odaadják István mr.-nek és fiának örök birtoklásra mint rokoni alapon jog szerint őket illető javakat. A kiváltási összeg teljesítése

154