Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

kinyilvánították, hogy időközben minden vitás ügyükben békés megállapodásra jutottak egymással, egyidejűleg pedig erre vonatkozólag bemutatták a király nyílt egyezménylevelét (1. 200. szám). Az országbíró átírja a szóban forgó királyi oklevelet, amelynek tartalma kapcsán a felek kijelenik, hogy mindkét részről vállalják a létrejött egyezség intézkedéseinek hiánytalan megtartását. D. in Wyssegrad, 12. die termini reportationis seriei premissorum, a. d. 1334.

E.: DI. 40 667. (Múz. Ta. Dencz). Hátoldalán késő középkori és újkori kezek írásával 2

tárgymegjelölés; hátlapi pecsét nyoma, ív: -272. 1334. jún. 6.

György, a Demenk-i Szt. Szűz-monostor apátja és ugyanazon hely konventje jelentik [I.] Károly királynak (H), hogy teljesítvén a máj. 12-i, itt átírt parancslevelében (1. 216. szám) foglaltakat, [Zoch fia:] Miklós királyi ember mellé tanút állítottak, akik visszatérve azt jelentették, miszerint a Buguth birtok szomszédai, ill. a környékbeli nemesek és nem nemesek körében folytatott vizsgálatuk során kiderült: Lobor örökségi jogon valóban birtokrésszel rendelkezik Buguth birtokon, akárcsak nemzetségének többi tagja, és hogy nagyapja és apja, ill. elődeik öröklött tulajdonként emberemlékezet óta birtokában voltak annak, megtartották azt, így az a rész, amelyben most Lobor tartózkodik, őt Buguth-ban örökségi jogon illeti meg. D. f. II. prox. p. oct. fe. Corporis Christi, a. d. 1334.

E.: DI. 40 669. (Múz. Ta.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés; zárópecsét

nyomai, bevágása, ív: -273. 1334. jún. 6. Kőrös

Pál bán fia: István mr. körösi c. e. György fiai: István, Márton és Guke azt a birtokukat, amelyen Szt. Péter apostol tiszteletére emelt templom áll, szőleivel, erdőivel, malomhelyeivel, kaszálóival, rétjeivel, szántóföldjeivel és azzal a Nagy- (Maior) Kemluk-i vár alatt található 5 szőlővel együtt, amelyeket a szóban forgó birtokon élő jobbágyok használatára engedtek át, nemkülönben pedig a Kozyac, ill. Strasinch nevű nagy szőlőskerttel és a birtokhoz tartozó más egyéb haszonvételekkel egyetemben szeretetük jeléül anyjuk használatába adják és bocsátják annak élete végéig azzal, hogy majd amikor ő meghal, a birtokot vissza fogják nyerni önnön rendelkezésükbe, ahogyan az korábban is odatartozott. Annyit mindazonáltal kikötnek, hogy anyjuknak kötelessége az átadott birtok hasznából, ill. jövedelmeiből Chala és Bagicha nevű leányainak házasságkötésekor azok menyasszonyi díszruházatáról gondoskodni, és őket megfelelően

139