Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVII. 1333. (Budapest–Szeged, 2002.)

E.: Dl. 99 945. (Batthyány cs. lt. Acta ant. Aszuágy 5. 1.21.) Hiányos. Hátoldalán 14. sz.- i kéz írásával feljegyzés, benne Peteu mr. neve, mandula alakú, természetes színű pecsét nyoma, bevágásai. K.: 114. 1333. márc. 13. Pál c. országbíró 1333. márc. 13- (4. die medii Quadr. in a. d. 1333.) oklevele szerint az 1332. márc. 25-én István fia Miklós mr. zalai c. és a szb.-k nemesi congregacio-ján Taplocha-n bemutattak egy királyi registrum-ot, amely egyebek között Zepezd-i Péter fia Bedeu-t mint nemes várjobbágyot nevezte meg, Bede viszont az ország nemesei és a királyi serviens-ek társaságába helyezte magát, míg Henrik veszprémi püspök, királynéi udvari kancellár ugyanott Bede-t a veszprémi egyház harcos nemes jobbágyának mondta. Az ügy máj. 1 -jére Károly király, ill. Pál c. országbíró elé került, s több halasztás után a királyi hadoszlás quind.-ján, 1333. jan. 15-én a püspök több oklevelet mutatott be. [IV.] László király (H) a veszprémi egyház jobbágyai Zeped földjét Chibrianus c.-nek adta, majd a jobbágyoknak visszaadatni rendelte. Benedek és István egykori püspökök oklevele szerint a veszprémi egyház bizonyos Zepezd-i nemes jobbágyai birtokrészeiket e püspökök akaratából eladományozták. Az esztergomi kápt. oklevele szerint Zepezd-i Pousa fia Jakab, Marcus fia Péter, Benedek fia Salamon, Mátyás fia Domokos, János fia László, Besk fia László, András fia Bálint, Péter fia Miklós, Ányos fia Bálint, István fia András, a veszprémi egyház nemes jobbágyai ellenében Henrik püspök bemutatta a fehérvári, a győri és a vasvári kápt. okleveleit, ezek azt bizonyították, hogy a veszprémi egyház Zepezd-i jobbágyai v. népei soha nem tartoztak a nemesek v. a királyi serviens-ek kötelékébe, hanem mindig ezen egyházhoz tartoztak jobbágyi jogon. Vele szemben Péter fia Bede a tihanyi, a zalavári és az Almad-i konvent oklevelét, valamint Zala m. alispánja és szb.-i vizsgáló oklevelét mutatta be, s ezek alapján azt állította, hogy ő nemzetségeivel együtt Szt. István király óta az ország nemeseinek közösségébe tartozik. Amikor Pál c. megkérdezte Bede-t, hogy Zepezd földön kívül más földön vannak-e nemezetségi és atyai ágon nemes rokonai, az azt felelte, hogy az Echer-i nemesekkel van rokonságban, s a Zepezd-i föld az Echer-i nemesekkel való megosztás névén került hozzá. A püspök viszont azt állította, hogy Bede-nek nem Echer-ben, hanem Zepezd-ben vannak a veszprémi egyház jobbágyságába tartozó rokonai. Végül Pál c. a vele együtt törvényszéket ülő bárókkal és az ország nemeseivel együtt további bizonyítást írt elő, a pert márc. 10-re