Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVII. 1333. (Budapest–Szeged, 2002.)

veszprémi püspöknek vetették alá magukat, annak védelmét élvezték, fenti birtokukkal együtt, kivéve vásárolt birtokukat, a jövőben is a püspök óvja és felügyelje őket. D. in domin. Ramispalmarum, a. d. 1333. E.: Veszprémi érseki lt. 187. Zepezd 7. (Df. 200 166.) Hátoldalán pecsét nyoma. K.: R.: Veszp. Reg. 105. 151. 1333. márc. 28. Buda Druget János nádor, a kunok bírája 1333. márc. 28-án, Budán (in a. d. 1333., Bude, in domin. Ramispalmarum) kelt oklevele szerint a nádor emberei a Sarosdfewben levő birtokrészre mentek, azt 3 részre osztották, az egyik részt a wlgariter kwzepmalom nevű malom felével és a Sarusd folyón levő másik malom harmadrészével Pál fia Istvánnak iktatták, a föld kétharmad részét 1 malommal, a kwzepmalom malom másik felével és a Sarusd folyón levő malom kétharmad részével pedig Mokmerius fiainak: Muokch-nek és Domokosnak. Sarusd föld erdőit és kaszálóit nem osztották fel, közösen használják. Az oklevél az Istvánnak juttatott föld határait tartalmazta. Tá.: Garai Miklós nádor, 1376. máj. 16. Dl. 91 822. (Festetics cs. lt. Zala 44. B.) E-je privilégium volt. K.: 152. 1333. márc. 28. Visegrád Pál c. királyi országbíró közli: Nogsemien-i Mihály fia László serviens-e, Pouch márc. 17-től (ab oct. medii Quadr.) 11 napon át volt nála a Zabouch m.-i Kyskurchud-i Nakas (dict.) Pál ellenében - korábbi oklevelére (1. 118. szám) hivatkozással de az nem jelent meg, ezért az országbíró királyi bírsággal elmarasztalja, ha csak hitelt érdemlően nem menti ki magát. D. in Wyssegrad, 12. die tenni ni prenotati, a. d. 1333.