Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVII. 1333. (Budapest–Szeged, 2002.)

Berengarius [fia] Jakab, a lagrasse-i monostor operarius-a, az Apostoli Szentszék Mo.-i követe és adóbehajtója elismeri, hogy Tamás erdélyi őrkanonoktól, az ö erdélyi egyházmegyei helyettes adóbehajtójától annak, valamint János mr. és Benedek mr. ezen egyházbeli főesp.-eknek, szintén helyettes adóbehajtóinak a nevében 86 és fél M.-t és 4 pondus-t kapott ezüstben, amely 108 budai M.-t és 22 garast ér. Továbbá másik részről 16 M.-t és 1 fertó garast kapott átszámítva budai mértékre. Továbbá másik részről 3 darab aranyat kapott, amely budai mértékre átszámítva 6 M.-t és 1 fertó garast ér. Továbbá másik részről 3 forintot és 4 tatár aranydenárt, amely 1 M. és fertó garas, valamint 2 garas értékű, átszámítva budai mértékre. Mindezt az V. Kelemen pápa által előírt, a Mo.-on 3 évig üres javadalmak után járó hat évnyi tized első évi és a második év egy részére vonatkozó adójaként kapta. Ennek bizonyságául az oklevélre pecsétjét helyezi. D. in Vysegrad, die 1. mensis Marc., a. Nat. d. 1333. E.: Ba. Erdélyi kápt. lt. 1. 97. (Beke 1. 96.) (Df. 277 272.) Hátoldalára nyomott pecsét nyoma. K.: Ortvay, Földleírás I. XXI. (E-ről) (hiányos); Doc. Trans. III. 574. (E alapján). Ford.: Doc. Trans. III. 293. (román nyelvű). 95. 1333. márc. 1. [Nagy-]Sáros Miklós c., Vilmos mr. Sarus m.-i albírája és az odavaló 4 szb. közlik, hogy márc. l-jén (f. II. prox. p. domin. Remin.) az András fia Tumpa (dict.) Miklós ellen törvényesen megidézett Vz fia János előttük megjelent, ellenében András szentgyörgyi pap azon idéző oklevelet követelte, amelynek révén testvérét, Miklóst megidézték, de mivel András pap testvére ügyét megbízó oklevél nélkül képviselte, 3 M. bírságban elmarasztalják, amit márc. 15-én köteles András pap megfizetni az oklevéladóknak és a felperesnek. D. in Sarus, f. II. prenotata, a. d. 1333. E.: SUA. Jászói konvent o. lt. Acta ab anno 2. 14. (Df. 251 686.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, több pecsét nyoma. K.: F. VIII. 7. 247-248.