Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)
Guncheyl város közelében számszeríjból származó nyíllövéstől (sagitta balistari) Vgrinus mr. is súlyos sebesülést szenvedett - áldozatos hűségük királyi viszonzásaképpen abban a kiváltságban részesíti Lőrinc, János és Vgrinus mr.-eket, továbbá rajtuk keresztül testvérüknek (fráter uterinus), Jakabnak a fiait: Fülöpöt és Leukus-t, nemkülönben apai unokafívéreiket (fratres patrueles), Gergely fiát: Miklóst, ill. István fiait: Beke-t és Miklóst, hogy sem a nádor, sem az alnádor (vicepalatinus), sem a szlavón bán, sem annak al-bánja, sem az országbíró, sem az alországbíró, sem a megyés ispánok (comites parochiales vei provinciales), sem azok helyettesei, sem a szolgabírák - különösképpen a Wereuche, Somogy, Tolna és Vasvár (Woswariensis) m.-iek nem -, sem az ország egyetlen bírója és jogszolgáltatója nem ítélkezhet felettük soha, semmilyen peres ügy semmilyen vonatkozásában sem, és törvényszékük előtti megjelenésre sem kötelezhetik őket, de ugyanezen tilalom érvénye alatt állnak a nevezett nemesek örökösei, valamint bármely m.-ben - kivált Wereuche, Somogy, Tolna és Vasvár m.-kben továbbá a Draua és Zaua folyókon túl élő jobbágyaik, függetlenül attól, hogy ez utóbbiak öröklött, szerzett, vásárolt v. zálogjogon náluk levő birtokhoz tartoznak, avagy hogy ma meglevő birtokukon élnek, ill. olyanon, amely majd ezután kerül akármilyen jogcímen a kezükre. A felsorolt bírák joghatósága alól mentességet élvező nemesek fölött bárkivel szemben - bírói illetékességgel kizárólag a király rendelkezik, amelyet különleges bírói eljárás keretében (iudiciario examini speciali) gyakorol. Amennyiben pedig a jobbágyaikkal szemben ítélőszéküknél igazságot keresők hiába folyamodnának hozzájuk jogszolgáltatásért, olyankor nem a jobbágyokat, hanem uraikat kell a királyi különleges jelenlét elé idézni, hogy ott számot adjanak bírói mulasztásuk felől. Erről új és autentikus kettős pecsétjével megerősített privilegiális oklevelet ad ki. Kelt Endree mr, [székes-]fehérvári prépost, udvari alkancellár keze által, a. d. 1330, uralkodásának 30. évében, XII. Kai. Marc. Méltóságnévsor. A. Á.: I. Lajos király, 1358. máj. 12. > pozsegai kápt, 1404. júl. 9. Dl. 2582. (NRA. 1209. 70.) (I. Lajos király megerősítő záradékával ellátva 1365. febr. 3-án.) K.: AO. II. 463^167. (406. szám) (kihagyásokkal). R.: Doc. Trans. II. 309. (575. szám) (AO. alapján; román nyelvű). 96. 1330. febr. 18. [I.] Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal, mont. S. Angeli dom.) színe e. egyik részről szentandrási (de S. Andree) János fia: Péter a maga nevében, valamint ügyvéd gyanánt a pozsonyi kápt. nyílt levelében meghatalmazva egész rokonságának, ti. az ugyancsak szentandrási lspánfiaknak (filii Ispanicis ~ Ispanici) és az egész Kyuszaruad (Kys Szarwad) falunak - akik az alább szóba jövő Bodok (Bodak) birtokot a magukénak tartják Etelius fiának: Miklósnak és Poka fiának:
